ℑ𝔫𝔱𝔢𝔯𝔫𝔢𝔱 𝔏𝔬𝔳𝔢𝔯𝔰 [Bᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓻𝓮𝓷 𝔁 𝓛𝓮𝓿𝓲•

51.Fejezet:Megment majd, mint mindig

  Eren, ez a te bűnöd! A megbánásod, amit helyre akartál hozni, de a következményekre nem gondoltál.. ezáltal vissza szállt rám az erő, amellyel újra uralkodhatok.  

Eren Szemszög

-Nimra... Állj...

-Nem Eren... Ez a sorsod... ez a sorsotok! Kint kell megrohadnotok... De te ezt már tapasztaltad nem? Voltál már titán igaz? Sőt.. még az is vagy.. Ezt az erőt a kis Asorytol kaptad... és a világ elpusztulása nem veszi el tőled...de nem fogod használni igaz? Mert félsz hogy nem tudsz visszaváltozni.

Fáj ezt bevallani... de beletrafált a dolgokba.. félek.. hogy felemészt az az erő... Szóval csak egy választásom van.. A futás... de nem! Akkor Asory itt marad és még azelőtt kicsinálja ez az őrült nőszemély mielőtt emlékezne... Szóval vele együtt kel futnom.. viszont ahhoz.. hogy Asoryt a kezeim közt tudhassam meg kell közelítenem Nimrát is szóval...

-Igazad van... Nimra.. Gyáva vagyok.. és semmi esélyem ellened.. Szóval... Elfogadom a sorsom...-Közelebb léptem.-Azt teszel velem amit akarsz...

-Okos fiú... Gyere ide..

Bólintva sétáltam oda, egyenesen a szemeibe nézve kissé megtört arccal. Majd mikor odaértem megálltam egy pillanatra, majd megragadtam a Nimra mellett álló kislány kezét és futni kezdtem az ellenkező irányba. 

-Meg a frászt fogadom el a sorsom!  Megváltoztatom!-Felkaptam a kezeimbe a lányt és futottam egyenesen Levi szobája felé.

-Fuss csak Eren... előlem úgysem menekülhetsz... az egész világ a játszóterem... Bújócskázz csak nyugodtan.

Csak futottam, majd mikor ahhoz a szobához értem, Berontottam a szobába, Levi éppen jött volna ki.

-Levi! Gyere! Mennünk kell.

-Mi? Eren? Mi ez az egész?

-Az nem fontos! Csak gyere!

-És.. az a kislány a kezeid közt.. Asory?....

-Csak gyere már!...-Megfogtam a kezét és magam után kezdtem húzni. Futni kezdtünk, de a lábamban hirtelen szúrást kezdtem érezni, mintha lelőttek volna és így elestem. A kislányt is leejtettem aki csak felállt mintha meg sem érezte volna és állt egy helyben. Viszont az én lábam nagyon is fájt.

-Eren!

-Levi! Levi! Fogd a lányt és menj!

-Dehogy!

-Ne most állj le hősködni! Nyugodj meg nekem nem lesz bajom! Majd! Később, megmentesz! Tudom.. de most esélyed sem lenne mindkettőnket elvinni!

-Elbírlak!-Megpróbált a hátára venni és a kislányt is a kezébe venni de nem ment neki.

-Mondtam.. menj...! Kérlek..

-Visszajövök.. csak lerakom ezt a lányt egy biztonságos helyre.. Bár.. jó lenne tudni hogy mi elöl menekülünk.. de hiszek neked okok nélkül is.

-Kérdezd meg Asoryt.... Majd elmondja az egészet.

-Felesleges.. ez nem az az Asory. Ez még csak egy kislány.

-Igaz... De most menj! Kérlek...

-Rendben... De, Visszajövök érted...

-Tudom! Haladj már mert titeket is elkap ez az elmebeteg!

Levi megfordult és futni kezdett Asoryval együtt... én pedig csak feküdtem tehetetlenül ott és vártam hogy a folyosón kopogó magassarkú hangjának a tulajdonosa ideérjen. Arra hogy Nimra elkapjon. Nem mondtam Levinek hogy mi is lett velem. Pontosan azért mert akkor nem ment volna el.. hanem itt maradt volna és mindannyiunkat elkaptak volna... De akármi történik.. Levi tudni fogja.. érezni fogja ha baj van... és megment... mint mindig.