Sötét árnyak,
Szívembe vájnak,
Gonosz lelkek,
A szememen látnak.
Álnok hangok,
Fülembe súgtak,
Vér s más illatok,
Elbódítottatok.
Itt ér véget,
Temetjük a reményt,
Szívünk dobban egy utolsót,
Fogd az ásót!
Kell egy gödör h elásd,
Hogy többé ne lásd,
A hervadó virágot,
A kimúló életet.
YOU ARE READING
Versek
PoetryÍró vagyok, Sosem sírok. Miért vannak ezen versek? Mert én papíron vérzek.
