Kérnélek, hogy sose hagyj magamra,
De két szerelmes szívnek nincsen szüksége szavakra.
Imáimat lelked hallhatta,
Hogy lényed mindet valóra váltotta.
,, Ha a szemeid mesélni tudnának... "
Mondtad sokszor a zöld szempárnak.
A tekintetem hazudott,
A könnyeim mondták el, mit szívem elhallgatott.
Hiányzol, mondtam már?
Tudtad, hogy szívem még mindig téged vár?
Nem tudhatod ugyan,
Nem mondtam, mert nem tudtam hogyan.
Eldobtalak.
Elhagytalak.
Saját szívem törtem össze.
Tiédet tövisekkel öleltem körbe.
Még mindig várok megbocsátó hangodra,
Pedig két szerelmes szívnek nincsen szüksége szavakra.
YOU ARE READING
Versek
PoetryÍró vagyok, Sosem sírok. Miért vannak ezen versek? Mert én papíron vérzek.