Versek

Társadalom

Ti gonosz szellemek,

Kiket az árny rejteget.

Gonosz szavakkal megölitek,

A lelkeket, szilánkosra töritek.

Mindig tudjátok mi az, ami fáj,

Nálatok nem fáj a máj?

Démonok vagytok mindannyian,

Lelketek pokolra vetném egy pillanat alatt.

Titeket senki nem vádolhat,

Hiszen, mint a bárányok,

Ti vagytok az ártatlanok.

De lelketek a fekete matt.

Sakktábla az élet,

Fehér királynak ez lett a léte.

Viszont van ki mindig gonosz,

A fekete király, a társadalom.