Oly szép volt az élet kertje,
Látta, ki látni merte.
Virágzott ott szeretet, s béke,
Ember nem is látta, hogy hol ennek a vége.
Egy szikra volt az egész,
Jött a láng, mely mindent felemészt.
Megjelent a harc, s a halál,
Véres lett minden rózsaszál.
Elpusztult az élet kertje,
Kívánsága, hogy az emberiséget elfeledje.
Hamvak szállnak a széllel,
Holtak fekszenek szerteszéjjel.
YOU ARE READING
Versek
PoetryÍró vagyok, Sosem sírok. Miért vannak ezen versek? Mert én papíron vérzek.