Versek

Úgy fáj az a perc

Volt az a pillanat,

Mikor megláttalak,

Akkor minden érzés csak úgy elillant.

Nem mozdultam, hisz téged vártalak.

Halkan a füledbe súgtam,

Minden titkomat.

Mert tudtam,

Hogy nálad, jó helyre teszem a falaimat.

Boldog voltam,

S nem számított más, csak ez a tudat.

Bolond voltam,

Követtelek, bármerre is ment utad.

Azon az éjszakán,

Azon a végzetes éjszakán,

Darabokra törted szívem,

Lelkem, s mindenem.

Úgy fáj az a perc,

Mikor mással láttalak.

Az volt az a perc,

Mikor lelkem sírjába ástalak.

Nevetésed azóta kísért,

Nincs ki utamon kísér.

Csak sétálok tovább, nincs több kegyenc,

Mert úgy fáj  az az egyetlen perc.