Versek

Hullámok

Te is félsz a haláltól?
Kérdezte a magány egy madártól.
A szél tánca mardosta a sötét tollakat,
S a víz elmosta a lehullott varjakat.

A rózsák elszáradtak,
A lángok elaludtak.
Csak nőtt a sötétség fala,
Míg el nem halkult a múzsák dala.

Sötétek a hullámok,
Erősebbek, mint az álmok.
Az alkonyi szürkeségben túl sokan élnek,
De a sötétben mindnyájan félnek.

Félek-e a haláltól?
Kérdezte a madár a magánytól.
A sötétség lassan szétoszolt,
Míg a madár dallal válaszolt.