Hangos zene, melynek a basszusa mélyen hatolt a fülembe, fények amik össze-vissza cikáztak, kesernyés íz a számban,kaparó torok, aztán sötétség....
-Taehyung kérlek halkabban, fel fogod ébreszteni!- Hallottam meg Jungkook hangját. Lassan, lustán nyitottam ki szemeimet, s próbáltam felülni, ám hirtelen fájdalom nyílalt tarkómba, így odakaptam a kezemet egy szitkozódással.
-Jézusom.. mindjárt hozok fájdalomcsillapítót. – Láttam, ahogy Jungkook távozik,és Taehyung mellém ül az ágyra.
-Mi történt? - Kérdetem elhaló, fáradt hangon.
-Tegnap eléggé kiütötted magad. Valami furát ihattál,még mindig nem tudjuk mi volt az, - Fogta meg Taehyung a kezem miközben mesélte a dolgokat. Szóval buliban voltunk, és egy ismeretlen dolgot ittam, amitől elájultam.
-Ez fura.. ti nem ittatok? -Néztem Taera.
-Nem, Úgy volt, hogy elmész wcre,aztán ahogy vissza jöttél már ott volt a kezedben a pia. Kérdezni akartuk,hogy az mi, de addigra már megittad, aztán úgy néztél mintha össze lennél zavarodva, és aztán.. hát tudod mi történt. Szerintem valami drog lehetett, bár nem hiszem,hogy van olyan,amit meg lehet inni, na mindegy. – Darálta el, s a végén megvonta a vállát. Én csak bólogattam, aztán vissza jött Jungkook egy pohár vízzel meg fájdalomcsillapítóval. Odanyújtotta, s be is vettem a gyógyszert.
--Istenem srácok, tényleg nehéz lehet nektek velem. – Nevettem kínomban.
-Jaj, ne beszélj hülyeségeket. Mi imádunk téged. – Rázta meg fejét Jungkook. Taehyung csak helyeselt, majd mind a ketten kimentek a szobából, mondván, hogy nekem pihennem kell legalább addig, amíg elmúlik a fejfájás. Akkor megfogadtam, hogy soha többet nem fogok inni.
Körülbelül fél óra múlva már a fejfájásnak nyoma sem volt, így úgy éreztem ideje kimászni az ágyból.
Épp mentem volna a nappaliba, ahol a fiúk szoktak lenni, mikor a közös szobájukból beszélgetést hallottam. Nem akartam kihallgatni őket, de gyanúsan halkan próbáltak beszélni.
-El kell neki mondanunk Taehyung,...- Hallottaam Jungkook hangját, ami szinte könyörgés volt.
-Nem, minek kell tudnia? Jó ez így, nem kell a feszültség.
Itt már nem bírtam tovább, nyilván való,hogy rólam beszéltek, úgyhogy benyitottam, s közelebb mentem.
-Mondjátok el,mit kell még tudnom? -Tettem keresztbe kezeimet, s várakozóan néztem rájuk.
-Hát..nem minden úgy volt,ahogy elmondtam neked..- Nézett rá Taehyung Jungkookra, mintha segítséget várna, de Jungkook nem mondott semmit, csak várt,hogy Taehyung bökje ki.
-Mielőtt még visszajöttél volna hozzánk, és elájultál volna, egy csajjal táncolgattál. Vagyis hát, konkrétan hozzá dörgölőztél a fenekéhez.
-Jézusom..- Csapok homlokomra. Miért csináltam ezt? Nem is emlékeztem rá,hogy ilyet tettem volna, és pont előttük.
-Srácok...- Próbáltam megszólalni, de közbe vágott Jungkook.
-Tudjuk,nem kell mentegetőzni. Nem voltál magadnál, elnézzük neked Jimin, csak azt akartam,hogy tudd, hogy ilyet csináltál. – Akkor úgy éreztem magam,mintha elsüllyednék a szégyenben.
-De szeretném, ha tudnátok,hogy ha a kapcsolatunk furcsa is, akkor is szeretlek titeket! Nem tudom mikor történt, de halálosan szerelmes lettem mindkettőtökbe. – Néztem rájuk kétségbeesetten, ám JK és Tae odajött, és egyszerre öleltek meg.
-Mi is szeretünk téged baba. – Suttogta Tae s egy csókot lehelt ajkaimra, majd ahogy elvált tőlem, szinte lélegezni sem volt időm, mert egyből Jungkook ajkait éreztem meg enyémeimen.
-Már nem fáj a fejed? - Simította meg arcomat Tae mikor elváltam Jungkooktól.
-Nem, már hatott a gyógyszer. – Mosolyogtam rá biztatóan, ám a két fiú összenézett, s gonoszkás vigyor terült arcukra, amit nem tudtam hova tenni.
-Hát, ha már jól vagy, akkor megcsinálhatnád az ebédet, hisz majdnem megcsaltál minket. – Monta még mindig vigyorogva Jungkook.
-Hé! Azt mondtátok felejtsük el ezt az egészet! –Kaptam fel a vizet, de mélyen a lelkemben tudtam, hogy igazuk van.
-Nem azt mondtuk,hogy felejtsük el,hanem, hogy elnézzük neked. A kettő nem ugyan az. Na gyerünk, vonszold a formás kis fenekedet a konyhába,és csinálj nekünk valami finomat.
-Azt már nem, nem vagyok cseléd. – Pukkadtam be.
-Hát elintézhetjük máshogy is, csak rajtad áll. – Jungkook perverzen megnyalta a száját, s végig nézett testemen. Tekintetéről lesült,hogy mire gondol, s éreztem,hogy egyre jobban elpirulok,de emlékeztem arra amit Taehyung kérdezett. Hogy ha már nem vagyok szűz, akkor miért nem fekszek le velük.
-Jól van, intézzük a másik módon. – Próbáltam határozott hangon megszólalni, ám hangomból átjött,hogy zavarban vagyok. Megfogtam a pólót amiben voltam, s lehúztam magamról ezzel szabaddá téve felsőtestem, ám az a látvány ami fogadott felejthetetlen. A két fiú meglepődve nézett engem, sőt, mintha kis félelmet is véltem volna felfedezni a szemükben.
-H..hát itt nagyon meleg van... - Makogta Jungkook, s próbált máshova nézni.
-Igen.. inkább kimegyek a levegőre..khm.. - Mondta Taehyung, ám én észre vettem,hogy mind a kettőnek gondok akadtak odalent, s közelebb léptem.
-Na gyertek ide, had engeszteljelek ki titeket babáim. – Teljesen elkerekedett szemmel hallgatták végig amit mondtam, majd egymásra nézve elrohantak. Teljesen zavarban voltak, és ők akarták siettetni a dolgot. Hangosan nevettem fel, s inkább a konyhába mentem.
-Ezek a fiúk...- Mondtam még mindig vigyorogva.
------------------------Szokás szerint nincs elolvasva ez sem, ezért bocsi xd ha helyesírási hibát láttok, akkor pls szóljatok,hogy tudjam javítani. <3 Love
ESTÁS LEYENDO
Három szív egyszerre szól
FanficPark Jimin egy vidám fiú, aki hosszú idő után megtalálja a szerelmet, még ha nem is szokványos módon. Unalmas napjaiból 2 csodabogár fogja kirángatni az izgalmakkal teli életbe.