25.

817 89 23
                                    


Jó pár napig bent tartottak a kórházban, teljeskörű kivizsgágálást csináltak. A sebeim,-amit csak úgy tudtam,hogy hogyan szereztem,hogy elmondták-,kezdtek begyógyulni. Bár csupa kék és lila folt voltam, legalább már nem fájtak annyira, hogy mozogni se tudjak.

-Szóval itt lakunk mi hárman? - Néztem a hatalmas házat. Amíg a kórházban voltam csak egyszer találkoztam a 2 férfivel, akik most elhoztak engem a kórházból. Jungkook és Taehyung.

-Igen, de majd megbeszélünk mindent, ha beértünk - Mosolygott hátra Taehyung, mivel ők ketten elől ültek. Vettem az üzenetet és meg sem szólaltam addig amíg be nem értünk a házba. Nem tudom,hogy amikor először jöttem be a házba,-amíg az emlékeim meg voltak-, hogy regáltam erre a látványra, de valószínűleg ugyan úgy,mint most, hisz minden ember így reagálna.

Amíg én nézelődtem, addig a fiúk egy nappali szerűségbe mentek,úgyhogy én is utánuk battyogtam.Intettek,hogy üljek le a kanapéra, és én tettem amit mondtak. Úgy éreztem magam mint egy kiskutya aki kapott kettő gazdit.

-Semmire sem emlékszel? Egy kis emléknyom sincs? - Jungkook aggódó tekintete csak úgy pásztázta arcomat reakcióra várva. Megráztam fejem.

-Sajnálom, de nem emlékszek semmire sem. Csak annyit tudok, hogy Jimin a nevem és,hogy ti ketten szerelmesek vagytok belém.

-Igen, ez így van.Igaz,hogy a kapcsolatunk nem a megszokott, mi több, furcsa, de mégis szeretjük egymást -Most Taehyung szólalt meg.

-De nincsenek féltékenységek?

-Nincsenek.

-És nem szorul ki valaki?

-Nem. Jungkook azt mondta, hogy én egy kicsit a háttérben vagyok, de én nem érzem úgy. Én is megkapok minden szeretetet és figyelmet amire szükségem van. Ebben a kapcsolatban senki sincs se kitüntetve, se elhanyagolva -Ecsetelte Tae. Bólintottam,jelezve,hogy értem mit mond.

Kínos csend telepedett a szobára. Ők ketten egy idő után még egymásra is néztek, ami persze akármit jelenthetne, de tudom,hogy ez a pillantás nem volt "akármi". Ez a pillantás egy segélykérés volt a másiktól,de egyik sem tudott mit mondani.

-Nem meséltek magatokról egy kicsit? Tudom,hogy együtt élünk meg minden, de jelenleg olyanok vagytok nekem mint az idegenek.

A csendet én zavartam meg.

-Nos...A nevünket tudod, mit kéne mesélnünk?

-PL: Munkátok, hogy ismerkedtünk meg, mióta vagyunk együtt, ki hány éves, ilyeneket. Igazából az is érdekel engem,hogy én mit dolgozok és,hogy mit fizetek én?

-Hogy-hogy mit fizetsz? -Nézett Jk értetlenül.

-Hát a házban. Gáz, villany, szemét elvitel, víz, akármi.

-Oké akkor kezdjük az elején, szépen összeszedetten. Egy virágboltban dolgozol, amit nagyon imádsz. Úgy ismerkedtünk meg,hogy neked mentem, pontosabban futottam, így a kezedben lévő virágcsokor teljesen tönkre ment, mivel úgy kiterültél a földön mint az alfölt.Azután elhívtalak italozni kárpótlásért, és aztán egy randira ahol már Kookie is ott volt. Aztán szépen lassan összehangolódtunk végül megkérdeztük,hogy leszel-e a szerelmünk - Tae szépen lassan beszélt azzal a mély hangjával.

-De,hogyan vettetek be a csapatba? Ez olyan furcsa, hát egyszerre kettő ember szerelmes legyen egy emberbe? Több mint abszurd.

-Közös megegyezésképp. Jungkook aranyosnak talált téged én pedig szépnek és kedvesnek. Tuom,hogy furcsa, de így volt. Ez egy normális párnak hihetetlen lehet, de figyelj, ha több nejűség létezik,akkor ilyen is - Vonta meg a vállát,majd folytatta monológját.

-A munkánk,Jungkook programozó, ő itthon dolgozik fent a dolgozó szobájában. Én rendőr vagyok,te pedig mint mondtam egy virágboltban dolgozol.

-Hát hozzátok képest én egy semmi vagyok. Ilyen szánalmas munkát...

-Ne mond ezt! -Förmedt rám Jungkook.

-A te munkád semmivel sem rosszabb mint a miénk. Te szereted csinálni és ez a lényeg. Sok mindenkinek okozol ezzel örömöt,és te is vidámabb szoktál lenni, ha dolgozhatsz.

-Jó, oké, bocsi! Majd mutassátok meg hol dolgozok, mert nem találnék oda. Na de a kérdés amit már feltettem: Mit fizetek és mennyit?

-Nem fizetsz semmit sem, ingyen laksz itt,velünk

-De hát ilyen nincsen! Hogy élhetnék itt ingyen,amikor dolgozok? Ez azt jelenti,hogy ti fizettek mindent. Nem gondoljátok,hogy egy kicsit előtérben vagyok? Azt mondjátok egyenlő a szeretet, mégis olyan,mintha én lennék elől,nem értem?!! -Akadtam ki hirtelen. Nem tudtam,honnan jött ez a hirtelen harag, de bennem volt.

-Nem, nem vagy előtérben Jimin! Te most csak úgy érzed, de mi mind egyenlőek vagyunk. Azért nem kell fizetned, mert te kevesebb pénzt keresel mint mi. Ennyi az egész, és mert szeretünk annyira, hogy megkíméljünk. Ha Tae keresne kevesebbet, akkor neki nem kéne fizetnie a házra, ha meg én keresnék kevesebbet, akkor nekem, ennyi - Jungkook szavai éles késként hatoltak lelkembe. Lehet,hogy jót akarnak, de ezzel konkrétan azt mondta,hogy szegény vagyok és a sajnálatuk miatt megkímélik,hogy fizessek, mintha valami kis koldus lennék,akit sajnálnak. Eleget hallottam.

Megkértem őket,hogy mutassák meg hol van a fürdő és a szobám.

Lezuhanyoztam és lefeküdtem.Biztos voltam benne, hogy ezt csak álmodom. Hogy ez nem létezik, csak az agyam szüleménye. Ilyet normális ember nem csinál.

Lehet,hogy ők szerelmesek belém, de én nem érzek jelenleg semmit.

Egy árva kis szeretet nyúlván sem mutatkozott,mivel nem is emlékeztem rájuk.

-Remélem helyrejövök, mert ha ez így folytatódik akkor nagy bajban leszek - Sóhajtottam a párnámba amikor nyomást éreztem mellettem az ágyon. Odanéztem. Egy cica, az én cicám. Hátamra fordultam, akkor a cica rámászott a mellkasomra és ott helyezkedett el. Ahogy megsimítottam, hirtelen ugrott be az emlék, ahogy pici korában megfogtam,megpusziltam, elneveztem, és,hogy az évek során hozzám nőtt.

Elmosolyodtam. Reményt éreztem,hogy az emlékeim vissza fognak térni, hisz a cicámról is visszatértek az emékek.

Becsuktam a szemem amikor dorombolni kezdett a cicus, aztán elnyomott az álom.

---------------

Olvastam,hogy az előző részben 2x vagy 3x is rosszul írtam az amnézia szót, és fogalmam sincs,hogy miért..em direkt csináltam.

Amnézija (mi a szar, miért írtam úgy? ))

Amnéia (anyám...)

Úgyhogy szeretném kijavítani xd

*Amnézia

Ebben a részben is előfordulhat helyesírási hiba.

Ui: Szívesen várom a kommenteket, esetleg negatív véleményt, de annyit kérnék,hogy ha nem tetszik az amit írok, akkor ne fikázd azért,mert mondjuk te csak sima Taekookot akarsz. Az olvasóimnak írom nem néhány személynek. Senkinek sem fogom megváltoztatni a sztorit azért mert neki nem tetszik.

2UI: Valakik (akiket amúgy még soha kommentelni vagy csillagozni nem láttam) szóltak, hogy Taehyung a háttérben van és Jimin előtérben. Megpróbálok ezen változtatni, ám bár meg kell értsétek, hogy Jimin azért tűnik előtérben, mert az ő szemszögéből írom a történetet. Ha pl Jk szemszögéből lenne, akkor ő mesélne az apró dolgokról amik történnek, pl együttlét vagy ajándékok amit kap vagy ilyesmi.

Remélem érthető.

3UI: Tudom,hogy mostanában nagyon tipikus a történet, de egyszerűen nincsen ihletem,bocsi!

Köszönöm!

Kamu telah mencapai bab terakhir yang dipublikasikan.

⏰ Terakhir diperbarui: Jul 28, 2018 ⏰

Tambahkan cerita ini ke Perpustakaan untuk mendapatkan notifikasi saat ada bab baru!

Három szív egyszerre szólTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang