Három szív egyszerre szól

19.

-Basszameg,a macska egyszerűen nem hagyja abba a nyávogást, és rohadtul nem tudom mi baja lehet! – Jött be idegesen Taehyung a szobámba,ahol én éppen egy remek könyvet olvastam. Régebben utáltam olvasni, de most,hogy rátaláltam meleg regényekre, hanyagolni tudom az ételt, italt, alvást,minden egyebet csak,hogy tudjam olvasni a könyvecskéimet.
Nagyon sóhajtottam és átmentem Jungkook és Taehyung szobájába, ahol az ő macskájuk tényleg elég rendesen nyávogott. Talán mások nem tudták volna mi a baja, de én mint „macskaszakértő", azonnal levágtam,hogy mi a gondja a kis szarosnak. Bagzik.
-Na mivan cicus, rád jött a kúrhatnék? – Nevettem fel a saját hülyeségemen,miközben lehajolva elkezdtem simogatni a cicát, aki érintésemre szinte azonnal kitolta kis fenekét.
-Ha macska lennék hidd el,hogy szívesen rád másznék,de így nem! -Motyogtam továbbra is Taehyungék macskájának, aztán valami furcsát éreztem a fenekemnél. Mivel nem guggoltam le, hanem előre hajolva simogattam a macskát, Tae kihasználta a helyzetet és mögém lépett, és ágyékát keményen fenekemnek nyomta, közben 2 erős kezével megfogta csípőmet. Mozdulni nem tudtam a meglepettségtől,a szemeim mint 2 cintányér akkorára nőttek. Hajlékonyságomat kihasználva leraktam mindkét kezem a földre, és erősen Tae ágyékára nyomtam faromat, nem szórakoztam.
Nagyot nyögött, amin öntelten elvigyorodtam. Ekkor megint nyílt az ajtó. Lábunk alatt átnéztem, és észrevettem,hogy Jungkook Tae mögé állt,hogy megfogja Taehyung derekát és erősen magához szorítsa. Ha valaki kívülről látta volna ezt, leesett volna még a bugyija is. Ezt maximum csak úgy tudtuk volna kimagyarázni, ha azt mondjuk, hogy jógázunk. Az talán hihető.
-Srácok, segítsetek nekem, légyszi! - Suttogta Jungkook Tae nyakára.
Nehezen szétváltunk és kíváncsian néztünk Jk-ra,ugyanis azt nem mondta,hogy miben kéne segíteni neki.
-Igazából az van,hogy elkezdtem tanulni egy táncot, és nem tudom,hogy mennyire mozgok jól, és hát...megnéznétek,hogy jó-e? – Emelte ránk gyönyörű sötét szemeit. Természetesen azonnal beleegyeztünk. Hát mi is lehetne jobb annál,hogy lássuk Jk-t táncolni? Hm, talán ha leizzadna és kénytelen lenne levenni a pólóját, na az rohadt jó lenne!
A „bemutatóra" a nappaliban került sor. Tae leült a kanapéra, én meg szokásomhoz híven elvetődtem rajta. Jungkook bekapcsolta a zenét ami az „Or Nah" volt és már táncolt is. Hát a szívem majd kiszakadt a helyéről olya hevesen kezdett el verni. Az a tánc, az a test, az a nézés, legszívesebben ott helyben odavetettem volna magam neki,hogy azt csinálhasson velem amit akar. A legjobb az egészben az volt, hogy bár hó volt, sütött a nap, és mivel fehér ing volt rajta, megvilágította Jungkookot és teljesen látszódott a teste a fehér anyag alatt. Tátott szájjal lestem, aztán Taehyungra pillantottam, és ahogy láttam neki is nagyon tetszett az előadás.
-Na milyen volt? - Kérdezte lihegve az én csődöröm amikor abbahagyta a táncot.
-Isteni volt! Ahh, úgy érzem kiszakad a szívem, istenem – Dadogtam,ahogy felnéztem Jkre a kanapéról.
-Örülök,hogy tetszett baby! Tae,neked hogy tetszett? - Nézett mosolyogva a mellettem lévőre, de ő nem szólt semmit csak felpattant és a földre teperte Jungkookot. Ahogy fölötte volt szinte azonnal elkezdte csókolni és tapizni őt, mire én azt sem tudtam mit kéne tennem.
Menjek oda, vagy ne? Szálljak be,vagy kullogjak el?
Bár ilyen gondolatok száguldoztak a fejemben,még ilyen helyzetben is tudtak rám gondolni. Jungkook kihívóan nézett rám, és egy perverz mosollyal az arcán intett ujjával, hogy én is menjek oda, amit meg is tettem.
*
Hol Tae hangja, hol Jungkooké, hol az egyém. Sóhajok és nyögések,szitkozódások és kérések,kétségbeesett könyörgés. Ez uralkodott a házban,ahol csak a falak voltak a szemtanúk arra, ami ott történt.
Mindig is erre vágytam. Szerelemre, ami miatt nem tudok aludni, szerelemre, ami olyan erősen ég bennem,hogy majd szét olvadok tőle.

*
Másnap a munkában nagyon sok megrendelő és vásárló volt, szinte el sem tudtam hinni,hogy megint olyan sokat kell dolgoznom.
-Elnézést fiatalember, de nagyon csúnya seb van a nyakán,ugye nem fertőző? -Egy idős nő jött oda hozzám amikor éppen a virágokat igazgattam. Nem tudtam miről beszél,hisz semmi fájdalmas sebet nem szereztem mostanában,amikor hirtelen beugrott. A szívásnyom.
Reggelről direkt galléros ingben jöttem,hogy ne látszódjon a szívásnyom –amiből egyébként még rengeteg volt a testemen-,de munka közben olyan meleg volt, hogy inkább szétgomboltam egy kicsit az ingem felső részét,hogy ne süljek meg. El is fejeltettem,hogy ott a nyom.
-Ne aggódjon hölgyem nem fertőző, egyszerűen megégettem magam,nem kell aggódni –Mosolyogtam kedvesen a nénire, aki egy „akkor rendben van" mondattal ki is ment az üzletből.
Ezek a fiúk teljesen csinálnak, még akkor is amikor nincsenek itt,gondoltam és megráztam immáron vigyorogva a fejem. Főznöm kéne nekik,hisz tegnap olyan aranyosak voltak. Ők jártak a gondolataimban, amikor szólt valaki hozzám. Pontosabban vagy 6x szólt már,de nem hallottam,annyira el voltam az én kis világomban. A rádióban épp ekkor szólalt meg a dal amiben azt éneklik:
„I was busy thinkin' 'bout boys, boys, boys. Always busy thinkin' 'bout boys, boys, boys. Head is spinnin' thinkin' 'bout boys, boys, boys."
Irónikus.

-------------
Na heló! Nincs elolvasva,mint ahogy megszokható ez tőlem 🤣
Fú, nem tudom miért, de most valahogy olyan feldobottnak érzem magam...vihar előtti csend 😏🙂
Már egy jó pár napja nagyon benne vagyok az LGBTQ dolgokban, és basszameg nagyon elakarok menni egy pridera!
🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈🏳️‍🌈
(Még ilyenem is van )