Három szív egyszerre szól

5.2 Randi

Eddig minden sötét volt, de amikor oda értünk a kapuhoz hirtelen tűntek fel a sötétségben kék, zöld, sárga, piros színek, melyek csodálatos módon cikáztak ide-oda. Már a jegy pénztárnál is kilátszott felül a hatalmas kivilágított, színes óriáskerék, a hatalmas hullámvasút, amelyen csak úgy sikoltoztak az emberek, a hatalmas körhinta, és még sok más.
-Nos ide jövünk Chim..
Egy éjszakai vidámpark, ahol még életemben nem voltam. Hirtelen olyan boldogságot éreztem,hogy azt kifejezni nem lehet. Kikértük a jegyeket, s bementünk. Bentről még szebb volt minden. Amikor átléptük a kaput máris egy kis térrel találtuk szembe magunkat, ahol voltak padok közben, virágok, és középen egy szökőkút, amiből a lámpák miatt olyan víz jött, mintha színes lenne, ráadásul változtatta a színeit. Egyszerűen imádtam. Elő is kaptam a telefonomat, s le is fotóztam. A kis térről 3 út vezetett. Megnéztem a közeli táblán, hogy mi merre van. A jobb út a játékok felé vezetett, s középső a kiárusításokhoz, a baloldali pedig egy kerthez vezetett.
-Hova menjünk elsőnek? - Kérdezte Jungkook mikor mellém értek.
-Szerintem menjünk a játékokhoz. – Válaszoltam s Tae-ra néztem,hogy neki jó-e, de csak egy mosolygós fejet láttam, így elindultam végül arra. Egyre több és több játék tűnt fel, de engem legjobban a hullámvasút érdekelt. Egyszer amikor kisebb voltam az apukámmal elmentünk a közeli vidámparkba, és ott nagyon élveztem a hullámvasutat, de sajnos azt a vidámparkot bezárták, így nem mentünk többet. A fiúk látták, hogy nagyon nézem a hullámvasutat, így beálltak egyből a sorba. Nem kellett sokat várni, már jött is a kocsi amibe beszállhattunk, ám hárman nem ülhettünk be egymás mellé, ezért úgy döntöttünk, hogy mellém Tae ül, mert ő találkozott velem először, aztán megyünk még egy menetet s akkor Jungkook fog mellém ülni. Jól becsatoltuk magunkat, s indultunk is. Mind a 2 fiú csendben volt, néha nevettek, én pedig mint valami nő aki épp szül úgy sikítoztam. Nem féltem, de az adrenalin így jött ki rajtam. Eléggé hangos tudok lenni szinte minden helyzetben. Minden. Helyzetben.
Hamar a végéhez értünk, s akkor jött a második kör. Jungkook beült mellém, ám ő még meg is fogta a kezem,bár nem bántam. Miután lement a második kör is, kicsit szédelegve szálltam ki a kocsiból. Sok volt ez nekem egyszerre. A fiúk segítettek nekem, mivel én tényleg szédültem. Le is ültünk egy padra olyan 1-2 percet, majd amikor jobban éreztem magam felálltam.
-Most menjünk a középső úton, annyira kíváncsi vagyok mit árusítanak ott. – Mondtam csillogó szemekkel, mint egy kisgyerek aki épp a boltban van a játékoknál. A fiúk szinte egyszerre keltek fel, majd el is indultunk. Mind a ketten mellettem mentek, ám Jungkook megfogta a jobb kezem, Tae pedig derekamra rakta mancsát, s úgy mentünk. Ismét teljesen elpirultam, s csak alig tudtam megállni,hogy ne takarjam el ösztönösen az arcomat.
Bódékat, büféket, és egyéb építményeket véltünk felfedezni. Volt olyan eladó, aki vattacukrot kínált, mások kürtőskalácsot. Volt olyan, aki sima hamburgert vagy épp hotdogot. Nem éreztem magam éhesnek mivel előtte ettünk, ám egy bódé nagyon megfogott, pontosabban kettő is. Az egyiknél egy vizipisztolyt kellett egy lufi bohóc szájába irányítani, és akinek előbb felfújódik és kirobban, az a nyertes és kap valamit. A másiknál pedig az volt a feladat, hogy 5 labdát kapok, és azokkal kell ledobni mozgó tárgyakat. Ilyeneket filmekben láttam, soha nem gondoltam volna,hogy kipróbálhatom. Megkértem a fiúkat,hogy játszanak velem, és ők természetesen egyből belementek.
A vizeset próbáltuk ki előbb. Szoros volt a verseny, ám végül Jungkook lett az első akinek kidurrant a lufi, így ő nyert. Egy picit elszontyolodtam ettől, de nem nagyon, végül is ez csak egy játék. Jungkook kapott egy macit ingyen, s vett egy másik ugyan olyan macit, s az egyiket nekem, a másikat Taehyungnak adta.
-Az én két szépségemnek- Mosolyogva adott puszit Taehyungnak, majd nekem.

Folytattuk az utunkat, s ahogy végignéztünk mindent, végül átmentünk a harmadik útra, a kivilágított kert felé. Ez az út teljesen más volt mint a többi, kicsit hosszabb volt, és volt egy rész, ahol teljesen sötét volt, még szerencse,hogy az út 2 oldalán nagy sövény volt, így nem tudtunk csak úgy eltévedni.

A végénél fényt láttunk, így 2 fűzfa között kilépve –ami egyébként magában is gyönyörű látvány volt – kiértünk végre a kertbe. Az éjszaka folyamán ez volt a második alkalom,hogy leesett az állam.

A kertben is voltak padok, melyek halványan ki voltak világítva, volt egy kisebb tó, ami szintén színekben pompázott, még szentjánosbogarak is repkedtek ide-oda, s úgy világították meg a sötét éjszakát. Körös-körül virágok voltak, így mindent belepett a finom virág illat.

Egy kicsit el is érzékenyültem, mert ilyen szép helyen még életemben nem voltam, és ezt mind nekik köszönhettem.

-Srácok.. - Fordultam feléjük

-Köszönöm,hogy eljöhettem, nagyon tetszik ez a hely. – Öleltem meg mindkettőjüket egyszerre, s ők is vissza öleltek, ami nagyon kellemes érzés volt. Mintha megtaláltam volna a helyem a világban. Hirtelen értelmet kapott minden. Lettek céljaim, vágyaim, reményeim, emiatt a két fiú miatt.