◀Scientology ✒ YoonMin▶ /Completed/

✖Second✖

A szürke hajú szemei elkerekedtek.

Egy szcientológussal fog együtt lakni. Aki - mint a szoba elárulta - a belső kör tagja.

- Bemész, vagy állunk még itt egy napot?

Jimin megugrott a hirtelen jött hangtól, de azonnal be is lépett a tágas, fekete bútorokkal és halványszürke fallal ellátott szobába. Cipőjét levette és az ajtó mellett hagyta a sötétbarna faparkettán. Az egész szobában - természetesen középen - egy kisebb, kör alakú fehér szőnyeg virított. Olyan érzést keltett benne ez az összeállítás, mint amikor Yoon Gi, anyja mögött lépett be hozzá a tanterembe. A szőnyeg szinte világított a sötét szobában, akár csak mestere szőke tincsei.

- Pakolj le oda - az idősebb hosszú zongora ujjai a sarokban árván álló kanapéra mutattak. Látszott, hogy nem használta senki hosszú ideje a bútort, mégis tiszta volt és gyűrődésmentes. Yoon Gi vigyázott rá - Kérsz teát?

- Ha szabad.. - Jimin csak suttogta a szavakat, nem tudhatta, hogy újdonsült lakótársa gúnyosan kérdezte amit, vagy benne tényleg a kedves szándék rejlik.

- Van epres, barackos és citromos. Mindegyik zöldtea. Melyiket szeretnéd?

- A-az epreset.. - miután ezt kimondta, táskáját letette a számára kijelölt kanapéra és megállt előtte. Végignézett alaposabban a szobán. Jobb tőle egy hatalmas ágy foglalt helyet, mindkét oldalán kicsi éjjeliszekrénnyel, azokon pedig egy-egy apró lámpával. Természetesen az ágy fakerete és mind a két csekély méretű szekrény fekete színben pompázott.

A szoba közepén lévő hófehér szőnyegen egy alacsony üvegasztal foglalta a helyet amin mindössze néhány papír volt szétdobálva, rendetlenül.

Jimintől balra két kisebb fotel, fekete huzattal, az ülőalkalmatosságok után pedig egy beugró rész, ahol Dr. Min is tevékenykedett. Tehát a konyha.

A beugrót követte egy fehér ajtó, majd egy fogas, ami tele volt különböző vastagságú kabátokkal. A ruhadarabok színei nem igazán különböztek a szoba színeitől. Barna, terep, fekete, fehér és szürke. Egy kivétel volt, egy farmer dzseki, ami eredeti farmer színben pompázott. A fogas volt a sarokban, ezután a fém bejárati ajtó kapott helyet, hogy megszakítsa a fal folytonosságát.

A következő sarokban - Jiminnel átlósan - egy kis komódon sapkák gyülekeztek, a komód alatt pedig cipők.

Jobbra - az ágy és a komód között - kettő hatalmas szekrény, az egyiken egy hosszú, magas tükörrel.

Mondhatni, egy átlagos szoba volt Min Yoon Gi szobája. Talán már inkább kisebb lakása.

- Tessék, a tea - a szürke hajú ijedtében hátraesett, szerencsére nem a kemény padlóra, hanem a kanapéra - Jesszusom Jimin.. úgy látom tisztáznunk kell egy-két dolgot.

A fiatalabb kivette a szőke kezéből teáját és továbbra is a földet pásztázta.

- Figyelj.. én nem akarlak, és nem is foglak bántani. Anyukád nem sokára meghozza a többi ruhádat és tanszeredet is - Jimin erre már felkapta a fejét, hiszen ha csak egy hétről volt szó, miért kell elhozni az összes holmiját? Arcára kiülhetett aggodalma, ugyanis Yoon Gi épp válaszolt volna, mikor nyílt a nehéz fém ajtó.

- Dr. Min, köszönöm a kedvességét. A fiamnak remek dolga lesz itt - a nő letette a kemény parkettára fia minden egyes táskáját amik tele voltak pakolva. Kezet nyújtott a professzornak de mikor kezük összeért a nő egy borítokot csúsztatott annak kezébe - Jiminnek. Csak akkor adja neki oda, ha elérkezett a rajta feltüntetett dátum napja - suttogta épp annyira halkan, hogy fia ne hallja meg. A szőke hajú csak bólintott, majd a hosszú, mélybarna tincsekkel rendelkező hölgy fiához sietett és szorosan megölelte.

Jiminnek ideje sem volt reagálni a történtekre, anyja már el is ment, amit az ajtó hangos csukódása jelzett a szobában tartózkodó két személy felé.

- P-professzor.. kérdezhetek valamit? - bátorkodott megszólalni, és örömmel nyugtázta, hogy nem hiába tette. Kérdésére egy bólintás volt a válasz - Anyám.. miért hozta ide az összes holmimat?

- A pontos okát magam sem tudom, Jimin. De itt kell maradnom nálam. Ez lesz a lakásod amíg ki nem járod ezt az iskolát - Yoon Gi háttal beszélt a fiatalabbnak, a levelet el kellett rejtenie, hiszen a rajta lévő dátumig még van bő egy hónap.

- Értem.. - a szürke hajú szomorúan meredt maga elé, tudatosult benne, hogy valószínűleg anyja és apja eldöntötték: kidobják őt.

A délután hátralévő része unalmasan és csendben telt el. Yoon Gi megmutatta Jiminnek a fürdőszobát - amit a fehér színű ajtó takart - majd elhagyta lakosztályát bő két órára. Az ajtót bezárta, így Jimin nem tudott kimenni. De nem is akart.

Amióta ide került talán először érezte azt, hogy biztonságban van, hogy nem kell tartania semmitől, mert a szőke meg fogja védeni. Nem tévedett nagyot, bár ő ezt még nem tudhatta.

Yoon Gi abban a két órában a Szcientológia felsőbb emeleteit járta, legjobb barátját kereste. A fiúnak szeretett volna egy kártyát készíttetni, amivel szabadon járhat ki és be a szobájukba, így nem kellett egymáshoz igazodniuk.

Mikor visszaért a sikeres beszerzőútról, Jimin fülhallgatóval a fülében olvasott a kanapén, valószínűleg olyan hangerővel hallgatva a zenét, hogy fel sem tűnt neki mestere visszaérkezése.

Akkor ugrott meg együltő helyében, mikor Yoon Gi teljes nyugodtsággal ült le mellé lábait felhúzva és hajolt át Jimin előtt, hogy annak jobb füléből kivehesse a kis tárgyat és áttehesse sajátjába.

Elismerően bólogatott mikor meghallotta a zenét, a szürke hajú viszont kikerekedett szemekkel bámulta a könyv sorait.

Nem hitte el, hogy tényleg egy szcientológussal hallgat zenét, aki mellesleg egy azok közül akik nem akarnak semmi rosszat és a belső kör tagjai. Vagy talán nem is létezett több ilyen ember, és az egyetlen Min Yoon Gi volt, akinek szívébe Park Jimin - ha bár olyan mélyen, hogy a szőke még semmit sem sejtett - befészkelte magát.

Ahoy guys,
Legyen szép napotok 🙌💕