Jimin térdre rogyva kezdett zokogni, körülötte lövések hallatszódtak, amik percek múlva viszont megszűntek. Megszűntek, ahogy a Park fiúnak szűnt meg a világ abban a pillanatban, ahogy szerelme keserűen mosolyogva és könnyezve adta fel az életet, hogy megmentse a tesztalanyt.
A szürkének több se kellett. Elég volt Yoon Gi hiányának a gondolata ahhoz, hogy meghozza döntését. Táskáját lecsatolta magáról, fegyverét és mobilját a táska mellé helyezte és lassan, de határozottan közeledett az ablakhoz.
Jin Woo tekintetét a fiúra vezette és elhűlve figyelte ahogy fellép a párkányra. Elvesztette a reményt, miért is cselekedne másképpen.
- Jimin! - ordította keresztül a termen mire a két másik fiú is az ablak felé nézett. Az említett megfordult, könnyeit letörölte és mosolyogva annyit mondott: Sajnálom.
Ellazulva dőlt hátra, hogy a friss tavaszi levegő beszippantsa úgy, ahogy percekkel ezelőtt Yoon Git is elragadta. A szürke hajú már nem érzett semmit. Nem érzett fájdalmat, boldogságot vagy szomorúságot. Mosolyogva érte el a talajt és csuklott oldalra feje ezáltal egyenesen a szőke hajúra meredt. Mindkettejük arcán fájdalmas, de őszinte mosoly terült szét mert tudták, hogy ettől a naptól kezdve örökké együtt lesznek.
END
This is the way you left me,
I'm not pretending,
No hope, no love no glory,
No happy ending.
This is the way what we love,
Like it's forever
Then live the rest of our life,
And still together.
😭😭😭
Ide is elérkeztünk.
(Az utolsó sort átírtam ehh)
Köszönöm szépen, hogy itt voltatok és olvastátok!
Wow hát.. nem tudom mit mondjak. Egy írói utószóra összeszedem majd magam.
Sziasztok❤
YOU ARE READING
◀Scientology ✒ YoonMin▶ /Completed/
FanfictionA Park szülők munkája olyasmi, amit még a saját tulajdon fiuknak sem árulnak el. De ha már szorul a hurok, nem tehetnek mást: közölniük kell, mi is folyik itt. Jimin még fiatal, ám ha a Nagy Testvér tudomást szerez a szökésről, nincs menekvés. Min...
