[Yoongi POV]
Hasító fejfájás, szédülés. Ez az, amivel azon a "fantasztikus" reggelen felkeltem. Az első gondolatom az volt, hogy hol a jó életben vagyok? Megfordultam, de véletlenül belerúgtam valamibe. Vagy inkább valakibe, mert a mozdulatomat egy női hang morgása követte. JESSZUSOM! Egy meztelen LÁNY feküdt szorosan mellettem! Magamra pillantottam, rajtam sem volt ruha. Lefeküdtem egy lánnyal? Körülnéztem. A hely úgy nézett ki, mint egy padlásszoba. Fa padló, és semmi más, csak ablakok. Legalább 10 ember volt rajtam kívül bent, vegyes neműek, néhányuk pucéran terült ki, néhányukat pedig azért takart valami. Ez egy ház. Mit keresek egy idegen házban? Megvan. A tegnap történtek után csak egy alapos kiütésre vágytam, ami úgy éreztem, sikerült is. De egy bárba terveztem menni...nagyon gyorsan el kellett tűnnöm onnan. Nem akartam, hogy azok az emberek felismerjenek, vagy akármi. Szerencsére megtaláltam a ruhámat, úgyhogy rekordgyorsasággal felöltöztem, és óriási fájdalmak közepette leviharzottam a feltehetőleg padlásról. Ahogy a lépcső aljára értem, kinyílt mellettem egy ajtó, és legnagyobb meglepetésemre egy ismerős arc lépett ki rajta.
-Csá, haver!-nyújtotta felém a kezét Park Jimin, az egyik haverom még a gimiből. Rég beszéltünk, de valamennyire még tartjuk a kapcsolatot. Elég nehéz így majdnem 10 év után is ezt megoldani.
-Cső!- szorítottam meg.- Meg tudnád mondani, hogy hol vagyok, és hogy mit keresek itt?-néztem rá kérdőn. Már attól is nyilallt a fejem, hogy felhúztam a szemöldököm.
-Hú, hallod...sosem láttalak még ilyennek. Hihetetlen volt, amit csináltál. Ez az egyik focis haverom tipikus pénteki bulija volt, te pedig egyszer csak benyitottál, és megkérdezted a legközelebbi embert, hogy bejöhetsz-e. Fogalmam sincs milyen okból, de engedélyt kaptál, és az első feléd nyújtott vodkát elfogadtad, majd egy húzásra kiittad a felét. Ezután nem álltál meg, hanem mindent kevertél mindennel. 1 óra múlva fogalmad sem volt, hol vagy, és már értelmesen sem beszéltél. Hirtelen felindulásból kitört belőled zokogás, és elüvöltötted magad, hogy srácok, nagyon nagy a gáz. Utána rendesen betéptél. Néhány haverommal betepertétek az összes ecstasy-t, utána pedig totálisan elengedted magad. Lecumiztad a fél fiútársaságot, beszélgettél a fallal, integettél a lámpának, flörtöltél a fotellel, sok videó készült. Hajnali 5 környékén a társaság egy része megpróbált hazatámolyogni, viszont te azok közé tartoztál, akik a padlásra mentek dugóversenyt tartani. Egész este veled volt egy csajszi, nagyon jól kijöttetek, és 5 percenként úgy nyaltátok egymást, mint egy macska a tejes tálat. Innen tudtam először, hogy nem vagy magadnál. Normál esetben nem is smároltál volna egy csajjal, de még ahogy tudom, odafent is ő volt a partnered az éjszaka. Megadtátok egymásnak a számotokat. Szóval...ennyi lenne. Mi van veled?-mesélte, amit látott.
A fejemet fogva hallgattam végig a velem történt eseményeket, amikre egyáltalán nem emlékeztem. Ilyet utoljára legalább 5 éve csináltam, az egyetemen! Mire volt ez jó? Ezek után is ugyanúgy ott lesznek a problémáim...de legalább a hallottak szerint jól éreztem magam.
-Sok minden, Jiminie. Fenekestül felfordult az életem, megtudtam, hogy...egy számomra, azt hiszem...fontos személy barátja az öcsémmel csalja őt, aki mellesleg tegnap, elvileg ok nélkül elájult a munkahelyén. Amúgy te mit keresel itt a sok barom között, ha színjózan vagy?
-Wow. Ennél azért jobbra számítottam. Sok sikert a dolgok megoldásához. Én allergiás vagyok az alkoholra, de azért jó buli péntekenként az idiótákon röhögni. Már bocs, nem rád gondoltam. Hasonló helyzetben én is ezt tettem volna.
-Értem. Hát, köszi, egyszer talán minden jobb lesz. Valamikor beülhetnénk kajálni vagy bármi. Szervezhetnénk gimis találkozót is, mert hiányoztok. Most viszont lépek, majd beszélünk.
-Jólvan, Yoongesz.-ezzel kikísért a házból, elköszönt, majd mikor visszament, a mobilomért nyúltam a zsebembe. Be volt törve a képernyő, de ezen az apróságon már meg sem lepődtem. Az jobbam lesokkolt, amit láttam utána. 20 nem fogadott hívás Bosstól, és 30 Hoseoktól. Nagyszerű.
YOU ARE READING
Why So Complicated?
FanfictionJung Hoseok nagy álma volt, hogy egyszer tetoválóművész legyen, és sikerült is megvalósítania ezt. Számára szimpatikus oktatót kapott maga mellé, Min Yoongit. De vajon hogy jönnek majd ki egymással? És Hoseok a kapcsolata felhőtlen marad a barátjáva...