Why So Complicated?

26.

*1 évvel később*

[Yoongi POV]

-Boldog szüüü-liii-naaa-pooot! Boldog szüüü-liii-naaa-pooot! Boldog szüü-liii-napot Tae-jooon! Boldog szüüü-liii-naaa-pooot!-énekelte a kis első szülinapos tökmag köré gyűlt tömeg. A kanapén ülve kacarászott az embereket látván, majd tapsolni kezdett a többiekkel. A kis mosolya meg a szemei pont olyanok voltak, mint az enyémek. Irtózatosan büszke voltam rá. Nem mondhatom, hogy kevesen voltunk, hiszen elég nagy létszámban gyűltünk össze. Elsősorban eljöttek anyáék. Először kiakadtak, amiért ez történt velem, de végül nagyon örültek. Jungkook és Miwon is ott voltak. Jimin is, hiszen egyáltalán neki köszönhetően talált meg engem Hyuna. Eljött az egész Kim Family: a szülők, a boldog anyuka, az ő 3 bátyja, Namjoon, Seokjin és Taehyung, meg a gyönyörű 7 éves ikerhúgai, Mina és Bona. Hobi szülei is benéztek. Boss is részt vett, mint legjobb barátom, az újdonsült barátnőjével együtt, így teljes volt a létszám. Az ebéd és a köszöntés után várt ránk a 20 szeletes torta, meg az esemény, amire hónapok óta készültem. Már hihetetlenül izgultam.
-Yoongi, Hyuna! Megetethetem Taejoont?-kérdezte a fiunk körül sürgő-forgó Taehyung.
-Persze.-bólintottunk mosolyogva. Vidáman figyeltük, ahogy a 23 éves fiú szakállkával látja el a csöppséget, majd az ölébe kapja.
-Itt repül a repülőőő!-körzött a kanállal a levegőben, mire Taejoon hangosan kezdett nevetni. Mindig nagyon élvezte, ha a nagybátyja foglalkozik vele.
-Üljetek csak le! Még beszaladok valamiért a szobába!-néztem a többiekre, mire mindenki az étkező felé vette az irányt. Pillanatokon belül visszatértem az utolsó hiányzó darabbal. Hoseok felvágta a tortát, majd elkezdte szétosztani a szeleteket, én pedig egy óvatos puszit nyomtam a nyakára.
-Gyönyörű ez a nap.-súgta nekem. Teljes mértékben egyetértettem vele, viszont egyre nagyobb görcs keletkezett a gyomromban. Nyugi, Yoongi! Helyet foglaltam, majd szokásomtól eltérően gyorsan belapátoltam a süteményt, aztán pedig csendben figyeltem a körülöttem zajló eseményeket, amíg mindenki nagyjából kész nem lett az evéssel. Nagy levegőt vettem, ami viszont csak remegve tudott távozni a szervezetemből.
-Minden rendben?-kérdezte a szerelmem. Bólintottam, majd ezzel a lendülettel felpattantam a székemről, nehogy végül itt a nagy izgalmak közepette meggondoljam magam.
-Egy kis figyelmet szeretnék kérni!-csendesítettem el a beszélgető családtagokat és barátokat. A tekintetek egyszerre rám szegeződtek.-Valószínűleg erre most senki sem számított, kivéve, akinek elmondtam -pillantottam Jungkookra és Bossra -,de nem csak Taejoon szülinapja miatt szerettem volna, ha ma ennyien összegyűlünk.-mindenki kiváncsian hallgatott. Folytattam.-Igazából mindjárt két éve alkotunk egy párt Hobival, így nem is kérdéses számomra, hogy megtegyem ezt a nagy lépést.-fordultam a pasim felé. Tátott szájjal figyelte a jelenetet.-Csak a megfelelő időpontot kerestem...és most szerintem megtaláltam.-nyúltam a szemembe a kis kocka alakú dobozért. Lassan, óvatosan térde ereszkedtem, mire a szája elé kapta a kezét, majd felpattant. Itt az idő.-Jung Hoseok...itt, mindkettőnk családja előtt szeretném tőled megkérdezni, hogy....hozzám jössz?-néztem rá mosolyogva.
Óriási csönd következett. Az ajkai megremegtek, majd bizonytalan vigyorra húzta őket. Lassan legördült az első könnycsepp az arcán, végül pedig követte azt a többi, és hangosan, megállás nélkül bólogatva kaptam meg a választ:
-Igen!!!
Elém tartotta a kezét, én pedig felhúztam a gyűrűt az ujjára. Felállva letöröltem az arcát, aztán a szemébe néztem. Nem tudom, melyikünk mozdult először, de a "közönség" láttára olyan szenvedélyesen csókoltuk meg egymást, mint még soha. Mindenki óriási tapsviharban tört ki. Azt hiszem, ez marad örökké életem egyik legszebb pillanata. A kisfiam is boldogan csatlakozott, és ütötte össze a csöppnyi kezeit sokszor.   Ezután mindenki sorra jött oda gratulálni. Az este további része iszonyatosan vidáman telt, a két kislány zenét indítva táncolni kezdett, ezzel műsort adva nekünk, a picúr pedig az anyukája kezében kötött ki. Amíg Hobi beszélgetett Miwonnal, addig én jobban megismerkedtem Hyuna másik két bátyjával, Kook pedig Taeval játszott valami Overwatch nevű videójátékkal. Nagyon kimerültünk a nap végére, Taejoon már az ágyában alszik. Épp, hogy egy órája ment el mindenki, én pedig lassan befejezem ezt a blogot. És hogy miért írtam? Egy hónapja megfogadtuk Hoseokkal, hogy leírjuk a velünk történt eseményeinket, mert mindketten kíváncsiak vagyunk, hogy a másik szemszögéből milyen volt a kis kalandunk. A mai nap volt a határidő. Azt hiszem, így, hogy már mindent elmeséltem, tényleg elköszönök lassan. Bizony, ez szerencsére végül egy happy end lett. Alig várom, hogy elolvassam a barátom szemszögét! :)

Sziasztok! Hát, ez lenne az utolsó rész...az epilógus.
Tudom, hogy ez egy viszonylag rövid történet lett, de a következőt már ennél jóval több részesre tervezem.
Nagyon szeretném megköszönni azoknak, akik olvasták a sztorimat, és tényleg hálás vagyok a pozitív visszajelzésekért. Szerintem kezdésnek tökéletes volt.
Kb. egy hét múlva érkezem az új Yoonkook fanfiction-ömmel, remélem, tetszeni fog nektek!
További szép estét mindenkinek!