[Yoongi POV]
Amikor vége lett a munkaidőmnek, még mindig totál rosszul éreztem magam. Onnantól kezdve szótlanul takarítottunk a szalonban Hobival, majd haza is ment, ahogy mondtam neki. Éreztem, hogy valami nem oké köztünk. Mielőtt elkezdtük volna a munkát, olyan jól eldumálgattunk! De ennek engem egyáltalán nem kell érdekelnie. Száz meg száz gyakornokom és munkatársam volt, akikkel épphogy csak elviseltük egymást, szóval miért pont Hoseok furcsa viselkedésén akadnék fent? Megszólalt a telefonom.
-Szia, Kuksi!-szóltam bele a kagylóba, amint a kijelző felmutatta az öcsém nevét. Jungkookkal nagyon jó kapcsolatot ápolok. Csak féltestvérek vagyunk, de az apja nekem is olyan, mint egy édesapa. Sokat segített nekünk. Jungkook 20 éves, tehát 5 év köztünk a korkülönbség. Ő is meleg, mint én, viszont szerencsére a szüleink így szeretnek minket. Sosem volt gond ebből otthon.
-Sziaaa, Yoongi!-üdvözölt jókedvűen.-Mesélnem kell valamit!
-Hallgatlak.-ültem le a fotelembe.
-Képzeld, azt hiszem...van valakim.-mondta izgatottan.
Ez váratlanul ért. Már vagy jó 2 éve nem járt senkivel, mert 18 éves korában faképnél hagyta az első barátja, akivel 3 évig volt együtt és aki indokolatlanul lelépett Amerikába. Kooknak rengeteg idejébe telt összeszednie magát, pedig azért voltak egy páran, akik próbálkoztak nála. Nem csodálom: selymes, barna haj, mogyoróbarna szemek, édes nyuszifogak, és baromira helyes arc. Úgy látszott, most sikerült végre talpra állnia. Minden részletre kíváncsi voltam.
-Tényleg? Wow, gratulálok! Hogy néz ki? Hány éves? Jól bánik veled? Lefeküdtetek?-soroltam a kérdéseket megállás nélkül, jó tesóhoz híven.
-Jaj, várjál már, hyung!-nevetett fel.- Tehát szép sorjában. Fekete haja van, tengerkék szeme és iszonyat szexi. Igen, nagyon kedves velem, bébinek és tökmagnak szólít. 3 évvel idősebb nálam. Nem is egyszer, minden második nap este átjön és szexelünk. Van egy lakótársa, aki állítólag nem szereti, ha fiúval látja őt, mert nehezen viseli a meleg párokat, ezért csak akkor megyek hozzá át, ha biztos nincs otthon H. Ez a lakótársa beceneve.
-Értem. Ez jól hangzik. Legalább sosem zavar titeket senki.-vigyorodtam el. Nagyon örültem, hogy az öcsém jól érzi magát végre és van mellette valaki. Remélem, ezúttal tényleg megbecsülik őt.-Hol találkoztál vele?
-A munkahelyen. Ő is pincér.
-Na, akkor legalább sokat látod.-állapítottam meg.
-Igen. És te hogy állsz ilyen téren? Jól megy a munka? Van barátod?
-A munka okés, de...öhhm...nincs.- nyögtem ki szomorúan, mert már nagyon vágytam egyre.
-Na és valami kiszemelt?-kérdezősködött tovább.
-Most az se.-vágtam rá. Pedig hallottam, ahogy a tudatalattim Hoseok nevét ismétli. De ahelyett, hogy ezt a marhaságát bárki tudtára adnám, gyorsan el kellett hessegetnem a megint az új tanoncom felé terelődő gondolataimat.
-Oké. Majd szólj, ha lesz. Most megyek, mert csengettek. Asszem, jó estébe vágok bele.-hallottam, hogy vigyorog. Na, kösz tesó. Mostmár tudtam, hogy neki legalább szép lesz a nap további része.
-Jólvan. Jó szórakozást!-sóhajtottam fel, majd letettük. Kuksi megérdemli, hogy boldog legyen, mert rengeteget szenvedett. Hogy velem mi lesz és mikor, azt majd meglátjuk.[Hoseok POV]
Csörgött az órám 6:40-kor. Elszoktam a korán keléstől, viszont kellemes és izgatott bizsergéssel a gyomromban ébredtem. Mivel megfogadtam, hogy kiverem Yoongit a fejemből, ezt annak tudtam be, hogy ma végre megtanulok tetoválni, és hogy éreztem, hogy semmit nem szabad elszúrnom. Épp ezért rögtön a konyhába indultam egy kávéért, ahol kellemes meglepetés ért.
-Jó reggelt, kicsim!-mosolygott rám Miwon a konyhapultból.-Felkeltél?
-Neked is!-léptem oda hozzá, és hosszasan megcsókoltam. Elvesztem a szájában, és hirtelen csakis ő volt nekem az egész világon. Őrülten megkívántam.-Igen.
-Milyen volt az új munkahelyen?-túrt bele a hajamba, és puszit nyomott a homlokomra, miközben egy pohár reggeli ébresztőt nyújtott felém. Hirtelen görcsbe rándult a gyomrom, mert eszembe jutott, hogy mit is műveltem ott, és elkapott a lelkiismeret furdalás. Muszáj volt leküzdenem.
-Borzasztó szerencsétlen voltam, de majd elmesélem. Most mindenek előtt másra szeretnék időt szánni.-haraptam be az ajkam kihívóan, és szerszámára vezettem a kezem.
-Ó. Értettem, főnök.-vigyorodott el, majd közelebb hajolt a fülemhez, és belesutogott:-Tetszik az ötlet.
Messzire dobta a pizsamafelsőinket, és éhesen szívott bele a nyakamba. Éreztem, hogy ennek nyoma marad majd, de egyáltalán nem bántam. Hátrálni kezdett velem, ölbe kapott és feltett a konyhaasztalra. Széttárt lábakkal ültetett le, majd közéjük állt, és a kulcscsontomtól a mellbimbóra vette az irányt az izgató fogaival. Nem sokáig játszadozott viszont, feltérdelt mellém és az ágyékát az enyémhez nyomta, ezzel tudatva velem a jelenlegi állapotát. Letépte rólam az alsóm (ennek is annyi), és az övét is mohón szakította ketté. Tágítás nélkül belém hatolt, miközben rám fogott, és a keze mozgásának ütemét összehangolta a lökései ütemével. Azon a reggelen Yoongi messze nem került a gondolataim közelébe. Miwon nevét kiáltva futott át rajtam a gyönyör hulláma, mikor eltalálta a gyönyörközpontomat, és megfeszülve a hasfalamra élveztem. Ezután szerelmem még hevesebben mozgott, amíg belém nem robbant, majd kihúzódott belőlem. Csatakosan az izzadtságtól, lábát szétrakva rám ült, és utószónak végignyalt a nyakamon. Az órára pillantottam.
-Jézusom! 20 percem maradt!-ugrodtam fel ijedten.-Köszi a reggeli löketet, drágám. Még folytatjuk.-kacsintottam Miwonra, aki magát törölgetve puszit küldött felém, én pedig eltűntem a szobámban. Aznap kellemes nyugodtsággal és kielégültséggel indultam munkába.
YOU ARE READING
Why So Complicated?
FanfictionJung Hoseok nagy álma volt, hogy egyszer tetoválóművész legyen, és sikerült is megvalósítania ezt. Számára szimpatikus oktatót kapott maga mellé, Min Yoongit. De vajon hogy jönnek majd ki egymással? És Hoseok a kapcsolata felhőtlen marad a barátjáva...