8. FEJEZET - LARRY STYLINSON

330 16 0
                                    

(Cassie szemszöge)


Néztékegymást. Három pár tekintet vándorolt körbe-körbe. Aztánvalamelyikük arcán megrándult egy izom. Mosolyra görbült egyszáj. Erőltetetten próbálták elnyomni vigyorukat, de nem bírták,végül hangos nevetésben törtek ki mind a hárman. (...) Ha valahaegyszer véget ér ez a Világmindenség, egészen biztosan egyjóleső kacaj lesz az, ami utolsóként bejárja az Univerzumot."– Gaál Viktor


Reggel arraébredtem, hogy két fiú ül az ágyam végében és anélkül, hogyészrevennének, fennhangon beszélgetnek, rólam.

- Ki ez? – kérdezte az egyik.

- Cassidy, ki más lehetne, Louis? – mondta egyszerűen a másik.

- De Harry, mit keres itt? – hm tehát Harry és Louis beszélgetnek, lehet ki kellene nyitnom a szemem, vagy inkább játszom még az alvót.

- Zayn hozta magával, mi mást keresne itt... Mr. BradfordBadBoy becsajozott és elfelejtett szólni. – mi az, hogy Zayn becsajozott?!

- De mi lehet Perrie-vel? – érdeklődött a kék szemű, ennyit tudtam Louisról, ez is valami.

- Fogalmam sincs, mondjuk eddig is egy érdekes kapcsolat volt az... Te, szerinted Zayn kölcsön adja, ha megunta?

- Harold Edward Styles most megsértettél – sértődött meg Lou.

- Bocsi szerelmem, nem úgy értettem... - ütött meg egy teljesen más hangot Harry, mire elmosolyodtam.

- Nézd már, a csaj hallgatózik – mutogatott rám Louis, mikor kinyitottam a szemem.

- Lebuktam – nevettem el végre magam.

- Larry Stylinson – nyújtottak egyszerre kezet.

- Cassidy Garin – ráztam meg egyenként a kezeiket.

- Oké Cassidy, akkor most velem jössz! – kapott fel a vállára Louis és elindult velem a földszintre. – Harry, hozz kötelet és ragasztószalagot.

- Mi van? – estem kétségbe. – Louis tegyél le!

- Dehogy teszlek, emberrablósat játszunk – nevetett és leültetett egy székre a nappaliban.

- Itt van minden – adta át a kötelet Lounak Harry.

- Kösz, szívem – mosolygott rá a srác, miközben körbecsavart a kötéllel.

- Oké srácok, ez tök profi lett, meg sem bírok mozdulni – mosolyodtam el zavartan. – Most már igazán elengedhettek, ez már nem vicces.

- Dehogynem – nevettek, majd a számat is beragasztották.

Ezután, mint akikjól végezték dolgukat leültek reggelizni. Én pedig ott maradtama nappali közepén egy székhez kötözve. Hát érdekes egy helyzetvolt, főleg hogy közöltem Zaynnel, hogy nagylány vagyok már, éstudok magamra vigyázni... Pont ezt tanúsította a helyzetem is.

Tíz percigüldögéltem ott, mikor egy szőke srác baktatott le álmos fejjela lépcsőn.

- Jó reggelt! – köszönt két barátjának, majd a konyha felé vette az irányt.

Igazából addigészre se vett, amíg hangosan el nem kezdtem hümmögni aragasztószalag alól.

- Ki a csaj? – kérdezte Niall.

- Cassidy, Zayn barátnője – válaszolta egyszerűen Louis.

Én pedig hiábalegyeztem a kézfejemmel és ráztam a fejem, sajnos ezt Niall nemláthatta a konyhából.

Fél óra múlva egyújabb álmos fiú jött le az emeletről.

- Jó reggelt! – ásítozott. – A csaj Cassie? – érdeklődött Liam.

- Ja – nevetett Harry.

- Szia! Liam vagyok! – integetett mosolyogva.

Én pedig nekiálltam csoszogni a székkel, hogy lássa nem igazán élvezem ahelyzetem.

- Nem – jött oda hozzám Louis és mintha nem is ülnék a széken visszapakolt eredeti pozíciómba. – Az elrabolt egyén nem megy sehova.

- Lassan fel kellene kelteni Zaynt, hogy kérjük a váltságdíjat – morfondírozott Harry.

- Oké – nevetett Lou és felfutott az emeletre.

Kisvártatva Zaynrohant le, nagyon feldúltnak tűnt.

- Cass jól vagy? – kérdezte miközben a ragasztószalagot tépte le az arcomról, elhihetitek, nagyon is fájt.

- Persze – mosolyodtam el.

- Louist és Harryt megölöm – mondogatta, miközben kibogozta a csomót.

- Hagyjad már, még vicces is volt – néztem rá, hogy elhiggye, nem akartam, hogy miattam vesszen össze a srácokkal.

- Na látod Zayn, törpilla is élvezte – vigyorgott Harry.

- Törpilla? – néztem rá dühösen, ha a magasságomat firtatják egyből kihoznak a sodromból.

- Jaj, te se gondolhatod, hogy olyan magas vagy – nevetett fürtöske.

- Nem, a magasságom tökéletes – léptem elé.

- Persze, egy kerti törpének. Zayn vigyázz, még várhatók talaj menti fagyok... - nevetett, mire már emeltem is a kezem, hogy lekeverek neki egy óriási pofont, de elkapta a csuklómat. – Én másra gondoltam veled kapcsolatban, de ahhoz szobára kellene mennünk – húzogatta a szemöldökét.

- Ne is álmodj róla Harry Styles – nevettem. – Előbb feküdnék le Niallel, mint veled!

- Komolyan? – dugta ki a fejét a konyhából a szöszi srác, amin mindenki el is nevette magát.

Harryn látszott,hogy nincs igazán hozzászokva a visszautasításhoz, de ez van.

Odaléptem Zaynhezés megöleltem.

- Mondtam, hogy nem kell félteni – mosolyogtam rá.

- Tudom – nyomott egy puszit a fejem búbjára.

- Menjetek szobára – morogta Harry.

- Félre érted – nevetett Zayn. – Srácok, had mutassam be Cassidy Garint a leges legjobb barátomat.

- Köszönjük Zayn – sértődött be Lou.

- Akkor úgy mondom, hogy a leges legjobb lány barátom. Megfelel Louis? – nevetett.

- Meg – kezdte el ölelgetni Zaynt, mire én szakadtam a röhögéstől.

Egyszer csakmegkordult a gyomrom.

- Éhes vagy? – kérdezte aggódva a mellettem álló srác.

- Kicsit – mosolyodtam el.

A konyha felévettük az irányt, ahol Niall még mindig félig el volt tűnve ahűtőben.

- Akad ott még nekünk is valami? – lökte oldalba a haverját Zayn.

- Hát haver, Cassnek lehet, neked nem biztos – vigyorgott Niall.

- Nekem is csak azért, mert azt mondtam, hogy előbb lefeküdnék veled, mint Harryvel – mosolyogtam rá, mire elpirult, Zayn pedig már fulladozott a röhögéstől.

Végül sikerültmegmentenünk pár szelet sajtot és felvágottat Niall karmai közülés nyugodtan megreggeliztünk.

Cassidy, szeretlek! • Zayn Malik ff. [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now