Cassidy, szeretlek! • Zayn Malik ff. [BEFEJEZETT]

33. FEJEZET - LILY RANDIJA

(Lily szemszöge)

„Emlékszel még, amikor először voltál szerelmes? Az első randi, az első csók, az első együttlét, az első igazán borzongató szeretkezés, ami néha-néha még ma is bevillan? (...)"

Csak fel s alá járkáltam a lakásban. Anya már nem tudta elképzelni, hogy mi ütött belém.

- Történt valami Cassie-nél? – érdeklődött, mikor már harmadszor mostam fel az étkezőt.

- Nem – sóhajtottam.

- Akkor minek köszönhető egy újabb tisztaságmánia roham? – húzta fel kérdőn a szemöldökét, miközben lehuppantam mellé a kanapéra.

- Izgulok – sóhajtottam.

- Miért is? – itt jöttem rá, hogy a mindennapok sürgésében elfelejtettem megemlíteni anyunak a randimat.

- Ígérd meg, hogy nem akadsz ki – néztem rá szúrós szemmel.

- Ha nem tetkót akarsz, ígérem nem teszem – mosolyodott el.

- Nyugi, ennyire nem hülyültem meg – nevettem fel.

- Na, akkor miről van szó? – érdeklődött.

- Tudom, hogy mi a véleményed a sztárokról, meg minden. De én nem te vagyok és tudom, hogy apu a zene miatt hagyott el minket ,meg minden, de... - hadartam össze-vissza ami épp eszembe jutott.

- Mit akarsz ezzel mondani, Lil?

- Ma randizok Harry Styles-szal a One Direction-ből – emeltem a kezeimet lángoló arcom elé.

- És ezt mikor akartad közölni ,Lilian Isabel Stewart? – emelte fel dühösen a hangját. – Egy rocksztárral nem randizhatsz, azt hittem ezt megbeszéltük!

- De Harry más, mint apa – sóhajtottam. – Meg különben is, ez csak egy randi, vasárnap úgyis elmennek Philadelphiába – magyaráztam, hogy elengedjen.

- Szóval semmi komoly? – jelent meg a meglepettség a szemében.

- Semmi komoly – hazudtam a szemébe szemrebbenés nélkül, mert én igenis komolynak éreztem.

- Akkor legyen – motyogta.

- Köszi – öleltem meg lelkesen, majd elugráltam a szobám felé.

A szekrényt kinyitva végig néztem a lehetséges ruhadarabokon, miközben a fejemben azt ismételgettem, hogy farmer-póló, semmi kiöltözés...

Végül egy farmert vettem fel a kedvenc fehér ,pánt nélküli topommal, amin egy barna masni volt. Szerencsehozó gyanánt a kedvenc masnis fülbevalómat is a fülembe tettem és felvettem egy sarut.

Majd leültem a tévé elé és feszülten vártam, hogy a csengő megszólaljon. Már épp álltam volna neki negyedszer is felmosni, mikor végre megszólalt az ismerős hang.

- Akkor én elmentem – kiabáltam anyunak.

- Szia Kicsim! Jó szórakozást! – köszönt el anya.

Futottam az ajtóig, ám mikor kinyitottam az arcomra fagyott a mosoly. Harry állt előttem és lélegzetelállítóan nézett ki az ÖLTÖNYÉBEN.

- Szia! – köszönt mosolyogva.

- He... hello! – ráztam meg a fejem ámuldozva.

- Mehetünk? – nyújtotta felém a kezét.