Cassidy, szeretlek! • Zayn Malik ff. [BEFEJEZETT]

19. FEJEZET - KEDVELLEK!

(Cassie szemszöge) 

„Dühös vagyok, mert nagyon kedvellek, anélkül, hogy bármit is tudnék rólad." – Született feleségek c. sorozat

Olyan sokat nevettük, főleg Louis beszólásain.

Egyszer csak észrevettem, hogy Zayn kezei eltűntek a derekamról.

- Ki megyek rágyújtani – mormolta mosolyogva és nyomott egy puszit a homlokomra.

- Várj! – kiabáltam utána, majd odasétáltam hozzá és megfogtam a kezét. – Én is jövök.

Nem mondott semmit, csak elmosolyodott. Elindultunk a hátsó kijárat felé, közben hallottuk, hogy a többiek felnevettek.

A rakodó udvaron leültem egy felborított ládára, majd miután meggyújtotta a cigijét ő is helyet foglalt mellettem.

- Beszéltél Perrie-vel? – tettem fel a kérdést, ami egész este a fejemben motoszkált.

- Igen – fújta ki a füstöt.

Furcsa volt, de nem foglalkoztam vele.

- Nagyon kiakadt? – tettem fel a következőt.

- Az mi? – bökött a hátamra, ahelyett hogy a kérdésre válaszolna.

Először nem tudtam mire gondol, aztán félre söpörte a hajam a lapockámról és rájöttem mire kíváncsi. Teljesen elvörösödtem, hisz nem gondoltam volna, hogy felfedezi a tetkómat.

- Az a nevem? – nézett rám elkerekedett szemekkel.- Hát, ha az arab tudásom nem csal, akkor igen – sóhajtottam.

- Mikor csináltattad?

- Két éve, miután eljöttem – mosolyogtam rá.

- Miért?

- Hogy legyen mi emlékeztet rád – vontam vállat, mire megcsókolt.

Az égő cigit kiejtette a kezéből és az arcomat két tenyere közé fogta.

- Most már nekem is csináltatnom kell egyet, ami a te nevedet ábrázolja – suttogta.

- Dehogy kell – nevettem.

- Nem szeretnéd, ha magamra tetováltatnám a neved? – lepődött meg.

- Nem – haraptam az ajkamba, majd elkeseredett arca láttán hozzá tettem. – Még nem.

- Szóval akkor kapok majd rá engedélyt? – kérdezte mosolyogva.

- Talán, egyszer – mosolyogtam rá. – Menjünk vissza, Louis biztos már vad történeteket terjeszt rólunk.

- Lehet – nevetett Zayn.

Kézen fogva indultunk vissza. Zayn még visszarendezte a hajam, hogy a többiek ne vegyék észre a kis tetkót a hátamon és nevetve csatlakoztunk hozzájuk.

- Mi van Zayn az egész dobozt elszívtad? – kérdezte viccesen Liam.

- Lehet, az én tüdőm én teszem tönkre – vont vállat és leültetett az ölébe.

- Mack és Niall hova tűntek? – néztem körbe, mert nem láttam őket sehol.

- Elmentek sétálni – kezdte Louis.

- Meg kaját venni, mert Niall éhes – fejezte be Harry.

- Mi? De hát megette Mackenzie maradékát is. Nem lehet éhes – hüledeztem.

- Niall már csak ilyen – vont vállat Lil.

(Mackenzie szemszöge)

- Éhes vagyok! – mondta már sokadszorra Niall.

- Mondtad már – nevettem.

- Tényleg nem tudod merre van egy bolt, vagy egy gyors étterem? – nézett rám nagy kék szemeivel, amitől el tudtam volna olvadni.

- Mondtam, hogy várjuk meg Cassie-éket, ő a new yorki, ő tudja mi hol van – öleltem meg.

- Nézd egy McDonald's – mutatott a hátam mögé. – Van Isten!

- Ezek szerint – nevettem el magam és kézen fogva elindultunk a kajálda felé.

Mikor beléptünk minden szem ránk szegeződött. És pár pillanat alatt a mekiben tartózkodó összes lány sorban állt Niall autogramjaiért.

- Nem volt ez jó ötlet Horan! – súgtam a fülébe.

- Igen most már tudom – grimaszolt.

Mikor sikerült az összes lányt lerázni, úgy lépkedtünk oda a pulthoz, mintha maga a megváltás várna ránk.

- Egy McChickent menüt, természetesen nagyot – mosolygott a pénztárosra. – Mack, te kérsz valamit?

- Majd iszok a kóládból – mosolyogtam rá.

- Oké, akkor ennyi lesz.

Sec-perc alatt megkapta a rendelését és leültünk az egyik asztalhoz.

- Zayn és Cass olyan cukik – ábrándoztam.

- Mi is azok vagyunk – nyomott egy puszit az arcomra, ami majonézes lett tőle. – Hupsz, olyan lettél.

- Ha most lenyalod én sikítozva rohanok innen ki – nevettem el magam és egy szalvétával törölgettem az arcom.

- Pont arra készültem – kuncogott evés közben, mire elvettem a kóláját és iszogatni kezdtem.

Sokáig csak így csendben ültünk egymás mellett. Én néztem ki a fejemből, ő pedig evett. Egyszer csak megbökte a vállam.

- Mack?

- Igen? – néztem rá kíváncsian

.- Kéred az utolsó sült krumplim? – mutatott a dobozra.

- Oh, köszi – vettem ki és elkezdtem majszolgatni, majd az egész törzsemmel felé fordulta. – Miért adtad nekem az utolsó krumplit?

- Mert kedvellek – pirult el.

- Jaj Niall – öleltem meg teljesen elvörösödve.

A sült krumpli és az, hogy kedvel felért egy szerelmi vallomással. És én ettől most oda vissza voltam.