Cassidy, szeretlek! • Zayn Malik ff. [BEFEJEZETT]

20. FEJEZET - JEGYEK

(Cassie szemszöge)

„Az élet örökké megismétlődő búcsúzásból áll, és a holnap más is lehet, mint a ma. (...) Az élet első kegyetlensége ez. Most szakad meg az első szál szorosra font bensőséges kapcsolatuk szőttesében. Idővel más szál is megszakad, amíg egy napon szertefoszlik az egész." – Pierre La Mure

A fiúk már csak Mackenzie-re és Niallre vártak, mivel ők már órák óta nem értek vissza.

- Fogalmad sincs merre lehetnek? – nézett rám reménykedve Liam.

- Szerintem a mekiben vannak – mosolygott Lil.

- Zaynnel fél órája voltunk ott – mosolyogtam barátnőmre, hogy ez a lehetőség kizárva.

Csendben ültünk sokáig, majd egyszer csak Harry szólalt meg.

- Van programotok holnapra? – kérdezte Lilytől.

- Lett volna, de már nem kaptam jegyet a koncertetekre – sóhajtotta.

- Még jó , hogy van nálam három – vigyorgott Hazza.

- Úr isten! – szorongatta a jegyeket Lil.

- Hogyhogy három? – néztem rá felhúzott szemöldökkel.

- Hát, mivel nem tudtam, hogy Mack itt lesz, neked hoztam, meg Lilnek és a másik barátnődnek, azt hiszem Maegan – magyarázta.

- Értem. Várj! Honnan tudod, hogy Maegannek hívják? – álltam fel Zayn öléből. – Te elolvastad az e-mailjeimet...

- Ott volt a géped és meg volt nyitva én pedig kíváncsi voltam – szabadkozott, miközben közeledtem felé.

- Harold... Edward... Styles... most... mélységesen... csalódtam... benned – és minden szavamat egy kézlendítés kísért.

- Ne öld meg! Akkor holnap nem lesz koncert – próbált leállítani Louis.

- Ne bántsd Harryt! – ölelte hirtelen magához Lil, hogy a srác megmeneküljön.

- Jó – fújtam ki a levegőt. – De csak mert te kéred!

Ezen mind nevettünk, és egyszer csak nyílt az ajtó.

- Megjöttünk! – nevetett Mack, de közben el sem engedte Niall kezét.

- Hol voltatok? – vontam kérdőre őket.

- Felfedeztük a környéket Horannel – bújt oda a fiúhoz, és ekkor állt össze a kép.

Oké, a csókból már gondoltam, hogy itt lesz valami, de hogy ilyen hamar, arra nem számítottam.

- Úr isten Mack! Gratulálok! – ugrottam a lány nyakába.

- Remélem tudod Niall, hogy csak rád vártunk – cukkolta Lou.

- Itt vagyok – nevetett az ír srác.

Gyorsan elbúcsúztam mindenkitől, a végére maradt Zayn.

- Akkor majd holnap! – öleltem meg.

- Vagy akár most is velem jöhetnél – puszilta meg a hajam.

- De mi lesz Harryvel – mosolyogtam a szobatársára gondolva.

- Szerintem nem jön vissza a szállodába... - nézett rám sejtelmesen.

- Hogy érted ezt? – lepődtem meg.

-  Szerintem Harry Lilyhez megy – nevetett.

- Mi? – lepődtem meg és tekintetemmel a párost kerestem.

Még mindig egymást ölelgetve nevetgéltek, és én ezt eddig az piára fogtam, de Zayn mondata szöget ütött a fejemben.

- Akkor sem mehetek – sóhajtottam. – Már első este nem hagyhatom egyedül Macket...

- Oké-oké – sóhajtott. – Jó éjt Cass!

- Neked is Zayn! – csókoltam meg.

Miután a One Direction Lilyvel lehagyta az éttermet, Mackenzie-vel sóhajtva huppantunk le egy-egy székre.

(Zayn szemszöge)

Tényleg igazam lett, mivel Harry az étteremből kilépve elbúcsúzott tőlünk és Lillel leléptek. Mi pedig fogtunk egy taxit és visszaindultunk a szállodába.

- Beszéltél Perrie-vel? – tette fel a kérdést hirtelen Liam.

- Még nem... - sóhajtottam.

- Valahogy sejtettem... De miért nem? – mosolyodott el a mellettem ülő srác.

- Mert nem akarom telefonon intézni...

- Akkor amíg haza nem megyünk két barátnőt tartasz? – kezdet Li idegesíteni.

- Perrie valamikor meglátogat, nem hajlandó megmondani mikor, akkor majd elmondom neki – ráncoltam a homlokom.

- Tudod, hogy akkor kellett volna neki elmondanod, mikor Casst Londonba hoztad...

- Tudom. De nem volt hozzá elég merszem – mosolyogtam rá halványan.

Ez volt az igazság, nem volt bátorságom szakítani Perrie-vel. Főleg nem telefonon... Nem akartam megbántani, és legfőképpen azt nem akartam, hogy megutálja Cassie-t. A helyzetem reménytelen volt, tudtam mit kellene tennem, de nem tudtam megtenni és még Cassnek is hazudtam emiatt.