Tell Me That You Love Me

11. A "date" with Dylan O'brien

Lily

A gépem leszállt Hollywoodban. El sem hiszem, hogy anya bevette, az egyik barátnőmnél alszom, de nem is számít. Egyszer úgyis rájön, és akkor úgyis szobafogságban leszek úgy, khmmm....örökre. Na mindegy.
Mikor leszálltam, Thomas már várt rám. De nem volt egyedül. Nem, sajnos nem Dylannal érkezett, egy lány volt mellette. Nahát! Lehet, hogy Thomas máris becsajozott? Érdekes. Gondolta. Azt hittem, inkább Dylan tetszene neki.
- Sziasztok! - köszöntem mosolyogva, miközben megöleltem a bátyámat. - Thomaaas... csak nem az új barátnőd?
Erre a lány felkapta a fejét, és olyan hamgosan röhögött, hogy mindenki minket kezdett nézni.
- Kaya, fogd már be! - A bátyám feje olyan vörös volt, mint egy paradicsom.
- Bocs, de..Hogy én? Meg ő? Ugyan! - mondta a lány - Kaya - még mindíg röhögve. - Akármennyire is szeretem a brit fiúkat, attól tartok, én nem éppen vagyok a bátyád esete. - mondta, majd rámkacsintott. Lehet, hogy mégis csak igazam van..
- Amúgy Kaya vagyok. - mutatkozott be, majd ő is megölelt. Aranyos lánynak tűnik, szerintem jól megleszünk.
- Lily. - mutatkoztam be én is, miközben elindultunk az autóhoz. A vezetőülés mögé Kaya csusszant be, és még mielőtt Thomas mellé ülhetett volna, elhúztam mellette, és bevágódtam a kocsiba, egyenesen az anyósülésre. A bátyám kitárta a karját, és egy amolyan "most komolyan?" fejet vágott, mire én megajándékoztam egy "így jártál" nézéssel.
- Úgy néz ki, hogy elfoglalták a helyed. - mosolygott Kaya, miközben felém tartotta a tenyerét, én pedig belecsaptam.
- Nők..- piszmogta Thomas.

Az út a repülőtértől a hotelig mindössze tíz percig tartott, de az egész abból állt, hogy Kayaval végigröhögtük az egészet, és ami a legfontosabb, halálra idegesítettük a bátyámat.
- Én úgy látom, ti ketten nagyon jól elvagytok, szóval Kaya. Megtennéd, hogy lefoglalod a húgom, amíg én előkerítem Dylant? Kösz. - mondta Thomas, és már el is tűnt.
- Te egyáltalán nem hasonlítasz rá. - jelentette ki hirtelen Kaya, mire nem szóltam semmit, csak felhúztam a szemöldököm, jelezve ezzel, hogy hallgatom. - Mármint nem külsőleg értem, mert abból a szempontból tiszta olyan vagy, mint Thomas. De ammennyire ebből a 10 percből le tudtam szűrni, a személyiségetek nagyon sokban különbözik.
- Például?
- Hát..Te sokkal felszabadultabb vagy. Nyílván ő is tud vicces lenni, de alapjáraton inkább komoly.
- Bár ennek lehet az az oka, hogy egy 14 éves tinédzser lány vagyok, és az a legnagyobb bajom, hogy nem értem a matekot. - Erre Kaya elröhögt magát.
- Hölgyek! - jött egy hang a hátunk mögül. Megfordultunk, én pedig teljesen lefagytam. Ott ált a bátyám, oldalán a legeslegnagyobb szerelmemmel, Dylan O'briennel.
- Ö-ö-ööö...- ennyit tudtam kipréselni magamból, mire Dylan elmosolyodott.
- Ne félj, nem harapok. - mondta, még mindíg mosolyogva. - Amúgy Dylan vagyok. - mutatkozott be, isten tudja miért. Remélem nem hiszi, hogy nem tudom, ki ő.
- Nem mondod! - mondtam hirtelen, mire Dylan, Kaya, de még a bátyám is elnevették magukat. - Amúgy én pedig Lily. - mutatkoztam ba.
- Nagyon örülök, hogy találkoztunk, Lily. Most pedig - fordult a bátyámhoz - ha nem zavar, elrabolnám egy kis időre.
- Mivan? - csúszott ki a számon. Thomas nem említett semmi ilyesmit. Nem mintha zavarna a dolog, csak..azt hittem kapok egy autogrammot, egy közös képet és ennyi.
- Thomas nem említette? - mosolyodott el. - A mai napot kettesben töltjük. Ha nincs ellenedre.
- Ugye csak viccelsz? - vigyorogtam. - Azt kérdezed, hogy eltöltenék-e egy napot veled, vagy szívesebben bámulnám egész nap a bátyám savanyú fejét.
- Kösz, én is szeretlek. - szólt be a bátyám.
- Mehetünk? - kérdezte Dylan.
- Mehetünk.

Dylan

- Hova megyünk? - kérdezte Lily, mikor beszálltunk a kocsiba.
- Mit szólnál a mozihoz? - kérdeztem.
- Ahh remek ötlet! - mosolyodott el. - Az osztálytársaim megfognak pukkadni az irígységtől. - vigyorhott gonoszul.
- Komolyan?
- Viccelsz? Hány rajongónak adatik meg az életben, hogy Dylan O'briennel menjen mozis "randira" - rajzolt idézőjelet a kezével. - Mostantól én leszek a legmenőbb csaj a suliban. Na jó, eddig is én voltam, de most még menőbb leszek, mint eddig. - nevetett. - De bizonyíték nélkül nem fogják elhinni, szóval..- Előhúzta a telefonját a zsebéből, majd lőtt egy szelfit kettőnkről. - Tökéletes.
- Most már remélem elhiszik - mondtam, majd beindítottam a motort.