Örökkön örökké

15.

- Vigyázz! - kiáltott fel Scott, amikor valaki felcsapta a csapóajtót, és ránk vetette magát. Scott hátralökött, de megbotlottam egy kiálló gyökérben, így hanyatt vágódtam. Még észbe sem kaptam, valaki rám ugrott és alkarját a nyakamhoz nyomva a földhöz szegezett. Hirtelen felhúztam önvédelemből az egyik lábam, de a támadóm elkapta és csavart egyet rajta, mire felüvöltöttem. Zihálva oldalra néztem, mi van Scott-tal. Őt is lefogta valaki, aki sokkal idősebbnek, tapasztaltabbnak és erősebbnek látszott, mint az én ellenfelem.

- Ha nem mozogtok, akkor nem ölünk meg titeket. Egyelőre - dörmögte egy mély hang. Mindkettejüknek csuklya volt mélyen a fejükbe húzva, így nem tudthattuk, hogy kik lehetnek ők. Scott lassan feltette a kezét, mire a nagydarab férfi elkapta azt, majd a bilincs jellegzetes kattanását hallottam. Kirázott a hideg.

- Te is! - mordult rám.

- Muszáj? Nekem nincsenek természetfele... - haraptam félbe a mondatot, miközben feltérdeltem. Mert tulajdonképpen lehet, hogy nem is tudják, hogy az imént az Igaz Alfát bilincselték le.

- Tudjuk, hogy ő Scott McCall. Az Igaz Alfa. Ez nem egyszerű bilincs ám - szólalt meg a nyurgább, fiatalabb, mintha csak a gondolataimban olvasott volna.

- Patrick - suttogtam hunyorgatva. Felismertem a hangját. Patrick nem szólt semmit, csak megragadta a vállam és durván Scott mellé lökött. Már vissza akartam neki vágni valamit, nyitottam is a számat, de Scott óvatosan megrázta a fejét. Összepréseltem a számat, majd hirtelen lelöktek minket a lépcsőn.

- Sétálni is tudunk - morogtam a  derekamat maszírozva. Lecsapódott az ajtó, így korom sötet lett a pincében. Vagy akármi is ez a hely. Lépteket hallottam, bizonyára a férfi és Patrick is lefele tartott a lépcsőn.

- Maradj csendben - suttogta Scott alig hallhatóan, bár egy wendigo tuti, hogy hallotta.

- Mit akartok? - szólalt meg nyugodt hangon, magabiztosan Scott.

- Válaszokat - dörmögte a nagydarab.

- Miben segíthetünk? - kérdezte továbbra is nyugodtan a haverom. Összeráncolt homlokkal fordultam a hangja felé. Most hízeleg, vagy mi?

- Ebben - csapta fel hirtelen a lámpát Patrick, mire a kezemet a szemem elé kaptam. Hunyorgattam a hirtelen fénytől, majd elborzadva vettem észre a hullát. A szívem kihagyott egy ütemet, amikor felismertem a lányt.

- Julie - suttogtam elborzadva, úgy éreztem, hányom kell. Megkapaszkodtam egy polcban, hogy ne essek össze.

- Mi történt vele? - kérdezte Scott is, őszinte csodálkozással a hangjában.

- Mi? Tudni akarod, hogy mi? Szerintem te pontosan tudod! - fakadt ki Patrick, majd két lépéssel a húga mellett termett és megfordította a karját.

- Én vagyok az igazi alfa - betűztem ki a lány bőrébe karmolt szavakat, majd összevont szemöldökkel Scottra néztem.

- Nem én tettem - lépett egyet hatra Scott döbbenetében.

- Hát akkor ki? - dörmögte a fenyegető pasas a hátunk mögül. - Minden jel arra mutat, hogy ti voltatok. Azzal bizonyítottátok, hogy most is idejöttetek.

- Én úgy érzem, nekem lenne számonkérni valóm - léptem Patrick felé, aki kihúzta magát, majd karba fonta a kezeit.

- Miért? - húzta gúnyos mosolyra a száját, hogy provokáljon.

- Mindenért - rontottam neki, majd behúztam egyet, úgy, hogy éreztem, ahogy reccsenik az orra. A nagydarab rám vetette magát, és a földhöz szegezett. Scott erőlködött, hogy elszakítsa a bilincset, de nem nagyon boldogult vele.