46.

441 31 4
                                    

- Semmi nem változott. Nem rosszabbodott, de nem is javult Stiles állapota - mondta Lydia, amikor összefutottunk a kórház előtt. Scott és Kira is vele voltak.

- Luca... nekem van egy ötletem - kezdte Kira, aki bár még sápadtnak és gyengének látszott, már kezdett teljesen meggyógyulni a vérfarkas támadásból.

- Mi? - néztem rá.

- Ugye megrázta az áram. Utánaolvastam a dolgoknak. Demenciánál ugye az idegsejtek pusztulnak, és áramütés hatására felgyorsult a folyamat. De meg tudjuk állítani. A rókák is képesek másokat meggyógyítani, ez ahhoz hasonlít, mint amikor Scott elveszi valaki fájdalmát.

- Szóval csak meg kell érintenem? - kérdeztem hitetlenkedve. - És ha egyáltalán nem sikerül?

- Bíznod kell magadban. Ezt most csak te tudod csinálni. Neked szorosabb a kapcdolatod Stiles-szal, emiatt neked sokkal több erőd van hozzá. Én nagyobb veszélyt jelentenék neki jelen pillanatban, mint te - világított rá Kira a tényekre.

- Mert ez veszélyes Stilesra nézve? - cincogtam.

- Kockázatos - pontosított Scott, de szerintem a lényeg ugyanaz.

- Meg sem merem kérdezni, miféle kockázatok léphetnek fel - motyogtam. Figyelmen kívül hagyták ezt a megjegyzésemet. - Mikor?

- Minél előbb, annál jobb - felelte aggódva Scott. Magyarul most kell ezt megcsinálnom. Levert a víz. Fel se tudtam rá lelkileg készülni.

Örökkön örökkéDonde viven las historias. Descúbrelo ahora