Az Ádám által keltett sokk után felocsúdva mentem oda a többiekhez. Nem nagyon cigizek, de néha elszívok én is egy szállal. A zsebemből előhúztam a dobozomat. Egy Adami Stefano dobozba tartottam, mert sokkal ízlésesebb volt és nem nyomódott össze a doboz ahányszor a zsebembe tettem. Mikor a dobozból kivettem a gyújtómat is mindenki csendben figyelt engem. Nem viccelek. Brian konkrétan visszafogta a lélegzetét.
-Mi van?-kérdeztem cigivel a számban. Meggyújtottam és a fogammal eltörtem a szivacsot. Pattintós gyümis. Azt nagyon szívesen szívtam. Miközben eltörtem Jakenek a szeme kikerekedett és mikor szívtam is belőle Brian hápogott.
-Te mióta is cigizel?-kért számon. Felvontam a szemöldököm.
-Komolyan? Most kell erről kérdezni? Mikor te most szívtál el két szállal is?
-Igen, most. Még nem vagy nagykorú..-na ezen felröhögtem, majd újra szippantottam egyet.
-Nevetséges vagy. Mond, hogy 16 évesen te nem szívtál el hébe hóba egyet. De nem is érdekel. Nem fogok magyarázkodni, köszönöm szépen, abból mára bőven elég volt.-mondtam neki. Mivel beszéd közben fújtam ki a most eredi gyümis ízű füstöt újra slukkoltam. Brian nem szólt semmit. Helyes.
-Csak, hogy tudd figyelni foglak.-mondta végül, de a szeme nevetett. Én rámosolyogtam. Sosem látott még cigizni és nem is nagyon szoktam. Olyan két havonta fogy el egy dobozzal, mégis szeretem, ha van nálam.
-Oké, oké. Kérsz?-nyújtottam felé a dobozt.
-Azt elnézem neked, ha cigizel, de ha Lifat szívsz kiutáltatlak otthonról.-fenyegetett meg.
-Ribancpálcát? Kösz, de nem.-adtam neki egy szállal.
A többiek már beszélgettek, de a beszólásomnál abba hagyták és nézték, ahogy Brian az első szívást kifújja. Rám mutatott.
-Ezt honnan szerezted? Én már régen nem találtam ilyet. Hmm nem rossz. Jó ízlésed van.-veregetett hátba. Kezdtem kínos érezni magam. Te jó ég! Csak cigizek. Nem kell egyből páholyt emelni nekem.
-Akkor indulhatunk?-néztem körbe, majd beültünk a kocsikba.
-Szerintem vidd haza.-mondta Jake Briannak, aki csak megrázta a fejét.
-Nem fog otthon ülni. Ideje, hogy ő is ott legyen az ilyen bulikon.
-Értem én, de ne a ma estin. Még ne..
-Tudja. Tudom.
-Mit nem tudok?-hajoltam előre. Brian Jakere nézett aki lesütötte a szemét.
-Nem fogom elmondani neki haver. Majd elrendezzük.
Brian nem mondott már semmit. Fura levegő járta át a kocsit. Nem firtattam tovább. Majd megtudom, ha elrendezik.
Igen. Tényleg egy parton voltunk és már a tűz is égett. Mikor kiszálltunk Brianék egyből megtalálták a maguk helyét. Én nem. A tűznél sört osztogattak és nekem is adtak egyet. Mivel még nem volt felbontva úgy voltam vele miért is ne lehetne.. A tűznél táncoltak, de sokan a parton sétáltak vagy máshol, de a közelbe voltak. Mivel nem volt kedven, hogy a vizslató lányok megjegyzést tegyenek vagy hogy a fiúk felszedhessenek elindultam a víz felé. Nem volt meleg, de hideg sem. Mikor a vízhez értem a sörömből nagyot kortyoltam. Blahh. Mi a jó ebben? Mindegy. A víz kellemesen hullámzott ezért a sörömmel leültem a partra. A part felől nevetés és éneklés hangja szólt. Nekik biztos jó szórakozás.
-Szia.-huppant le mellém. Ránéztem és nagyon jól nézett ki. A haja kicsit a szemébe lógott és a kék szeme inkább fekete volt most. Az arca egyik oldalát a tűz lángjai világították meg. Lazán ült a kezében valamivel. Nem tudom mi lehetett az. Egy szóval gyönyörű volt. Tudom nem lehet egy férfira ilyet mondani, de ahogy ránéztem nem a szexi vagy a dögös jutott eszembe, hanem hogy gyönyörű. Lehet hülyének nézne, mert Jakere nem igazán lehet ezt a jelzőt használni.
YOU ARE READING
Légy az enyém...
RomanceEgy tökéletesen átlagos lány. De tényleg. Ő az a fajta lány, aki mindig tanul, okos is, bújja a könyveket és egy srác sem érdekli. Azt viszont nem is sejti, hogy hány srác néz utána a folyosón és, hogy mennyien akarják megdönteni. Ez mind szép és j...