Légy az enyém...

Ami tény

 Beültem Jake mellé az autóba. Szerettem a kocsiját. Egy Ford Ranger és én egyszerűen oda vagyok a terepjárókért. Amint meglesz a jogsim egyből meglesz a saját kicsikém. 

  Anya egy nagymenő cégnél dolgozik. Diplomata szóval örülünk, ha egy hónapban haza tud jönni egy hétvégére. Apámat 10 éves korom óta nem láttam. Elváltak, mert néhányszor megvert minket. Egyszer Brian látta, ahogy apám félholtra ver és épp az ágyamba akar fektetni, hátha nem tűnik fel senkinek az eltört karom meg a vágások az oldalamon. Akkor aztán betelt a pohár. Jakkel együtt Brian kidobták apámat. Azóta nem hallottam róla. 

 Ez viszont azt jelenti, hogy minden hétvégén nálunk van a buli. Brian és Jake "nagykutyának" számítanak a suliban. Brian a megtért hímringyó, Jake még ma is az. Mikor Dettit megismerte a bátyám egyből beleszeretett. Szóval azóta csak egy lány lába közé hajlandó látogatást tenni. Jake az már más tészta. Ő sose fog megtérni. 

 Kinézek az ablakon és egyből összehúzom a szemöldököm. 

-Hova is viszel? Nem meg mondtam, hogy a cukrászdába vigyél?

-Az előbb láttam Brian kocsiját Erik felhajtóján. Nem kockáztatom meg, hogy meglássanak.

-Mit is? Azt, hogy mész valahova, vagy azt, hogy velem?-teszem fel a kérdést. Ami teljesen jogos. A bátyám és Detti lóg velem, mert ők ismernek és szeretnek, de nincsenek barátaim. Az évfolyamtársaim utálnak engem, mert okos vagyok és szeretnek a tanárok. Ezt még meg is értem. De igazából azért vannak berágva (a lányok természetesen), mert Brian a bátyám és Jake a legjobb haverja. A fiúk meg Brian miatt tartanak tőlem. Viszont Jake gyerekorom óta folyamatosan aláz engem. De tényleg. Most csak azért volt ilyen, mert elejtette a tortát és hát valljuk be, ezért engem nem lehet szívatni, de mégis tudott.

A kérdésemre nem is reagált. Vagyis pont beletrafáltam.  Ezután csendbe tettük meg az utat a cukrászdáig. 

Ahogy beléptünk minden fej felénk mozdult. Nem. Nem miattam. Jake vonzza a tekinteteket. A fiúk nagy része közelebb is jött, mert ismerték Jaket, a lányok meg jöttek ribancoskodni. Igen csak azért, a ruhájuk alapján khm meg lehet mondani. De mivel fel voltam erre készülve, így csak kibújtam a tömegből. Én eléggé alacsony vagyok (165 cm) szóval nem kapok nagy figyelmet. Na meg a külsőm miatt is. Minden korombeli lány, mintha egy divat magazinból léptek volna ki. Én csak egy szűk farmert hordok, fehér Converse cipőt, és valamilyen egyszínű V nyakú szűk pólót. Nem nagy durranás. Mindig is jól éreztem magam a bőrömben. A hajamat kiengedve hordom. Igaz nem is nagyon lehet összefogni, egy kicsit rövid ahhoz. A kulcscsontomig ér, mogyoróbarna és van benne egy kis melír. Semmi extra. Sokan lehet, hogy kockának néznek, de szerintem ez csak a szemüvegem miatt van. Anya mindig azt mondta, hogy ez teszi az arcomat különlegessé. Ha nem is mondaná, akkor sem érdekelne. Látjátok? Tökre átlagos vagyok.

Odaállok a pulthoz és szembe találom magam Katával. Ő itt dolgozik és nagyon jó fej csaj. 18 éves ő is. Mikor beszélgetünk sosem a fiúk után kérdezősködik, hanem őszintén meghallgat és el tudok vele beszélgetni. Értelmes és okos. 

-Szia Ella! Uhh de régen láttalak. Valamikor muszáj lesz találkoznunk. -áthajolt a pulton és megölelt.

-Szia! Szerintem is. Majd csörögj rám, ha egy délután nem dolgozol. Szívesen elmennék veled valahova.-mosolyogtam rá. Ő is olyan típusú lány, mint én. Annyi, hogy ő őrülten szép csak ő nem tudja magáról. Rengeteg fiút leráz magáról. Nem akar magának senkit, mert szerinte jobbak az egyetemista srácok... Megértem. 

-Na ne már Kata! Vele akarsz mutatkozni az emberek között? Komolyan? -kérdezi Jennifer a suli mély királynője és egyben legnagyobb ribanca. Miniszoknyája semmit sem takar. Haspólójából ömlik kifelé a melle. Sminkje szerintem rohadt sok és a haja olyan, mintha minden nap fodrásztól jönne. Egyszóval minden Jake féle fiú álma. Utálom.

-Tudod Jennifer, vannak olyan emberek is, akik ismerkednek és utána mondják meg milyen ember is a másik. De hogy is érthetnéd ezt meg? Annyi az IQ-d, hogy a béka seggét nyaldossa.-oltotta le Kata. Mondtam már, hogy imádom ezt a csajt? Jennifer csak nézett Katára. Igen. Szerintem csak Kata és én vagyok az a két személy a földön, aki be mer neki szólni. De úgy, hogy ő nem is érti. Hihi.

-Tudod Kata nehéz úgy megsérteni valakit, hogy azt sem tudja miről beszélsz.- és azzal Jake a derekamra kulcsolta a kezét. Már megint kezdi.

-Tudod Jake nehéz úgy felszedni valakit, ha kurvákkal vagy körülvéve.- vágta rá kapásból Kata. A szeme a helyéről majdnem kiesett. Csak Kata tud arról, hogy érzek Jake iránt. 

Jake a szemöldökét ráncolta, majd rám nézett és felnevetett.

-Ne hülyéskedj már Kata! Már együtt vagyunk. Hivatalosan is. Igaz Ella?- hajolt hozzám. A szememet forgatva kiszakadtam Jake karjai közül. Két indokom is volt. Egy: frusztrál, ahogy a lányok gyilkos tekintettel néznek, ahogy Jennifer is. Másodszor: túl jó volt a karjában lenni. Jake kaján vigyorral az arcán rám nézett. 

-Kata, tudnál adni nekünk egy orosz krém tortát?-csúnyán nézett rám.

-Nem csináltál??

-De igen. Csak valaki-mutatok a mellettem álló srácra- elejtette.

Kata nagyra tátotta a száját. Majd elnevette magát. Bement hátra megnézni, hogy van-e még kész torta. Közben Jake felém fordult. 

-Meddig akarod még titkolni baba?

-Először is ne nevezz babának. Másodszor meg nem vagyunk együtt. Ne tedd magad állandóan. Nem kell égetni. Így is senki sem akar velem randizni, ha égetsz, akkor apácaként halok meg.

Rám nézett majd megfogva a kezem magához húzott. A szívem a torkomban dobogott. 

-Hidd el nem fogsz apácaként meghalni. És az, hogy...- egy kéz csattant Jake arcán. Nem, nem az enyém. Azt ő fogta. Oldalra néztem és hangosan felnevettem. Az egyik eheti hódítására tippelek. Vele láttam ezen a héten smárolni. Lehet leesett a lánynak, hogy nem lesz vele örökké. Annyira röhögtem, hogy nekitámasztottam a hátam a pultnak. Jake először a lányra majd a kezére nézett.

-Oké. Ezt most miért..?-de a lány már el is viharzott. Mindenki minket nézett én meg csak ott nevettem. Kivárta míg abbahagyom. 

-Kiröhögted magad? Rohadtul fájt.- ettől csak még jobban rákezdtem. Megenyhült a tekintete.

-Megérdemelted..-röhögtem tovább. Kicsit kezdtem kínosan érezni magam, mert egyedül csak én nevettem. Jake meg csak mosolyogva nézett rám.

-Ha a gerle pár abbahagyta akkor vihetnénk a tortámat, mert már éhen döglök.-a bátyám hangjára odakaptam a fejem.

-Te meg mit keresel itt?!- csodálkoztam el. 

-Kaptam egy sms-t-intett Jake felé-, hogy valakit eléggé helybenhagytak. Pont  most mentünk volna haza Dettivel mikor kaptam szóval útba esett. 

Mérgesen néztem Brianra. Ezt nem hiszem el. Oké. Mély lélegzetet vettem, majd kifújtam. Ránéztem.

-Oké, akkor te hazamész Dettivel én meg majd viszem a tortát, hogy legalább az legyen meglepetés.

-Rendben. Gyorsan megvágjuk, mert...-felemeltem a kezem.

-Tudom. Buli nálunk, mint mindig.

-Tény hogy mindig nálunk van, de ma is mert..

- ..szülinapod van. Tudom. Minden évben ezt mondod.

Kata ideadta a tortát( hál' Istennek volt) és haza mentünk. Akkor jöhet egy fasza este..