Légy az enyém...

"Szó"csata

Mikor már annyira fáradt voltam, hogy alig bírtam nyitva tartani a szemem, akkor döntöttem úgy, hogy ideje befejezni a tanulást. Mivel Jakkel már megvacsiztunk, így már nem voltam annyira éhes. Lementem a konyhába, hogy valamit egyek. A gyümölcsös kosárban láttam egy zöld almát és azzal szemeztem. Szeretem a zöld almát. Szóval felkaptam a gyümölcsöt és azzal a szándékkal, hogy majd a szobámban nézek egy filmet elindultam felfelé. Mielőtt azonban a lépcsőhöz értem volna észere vettem Jaket a nappaliban ülni.

-Hát te..?-húztam fel a szemöldököm.

-Vártam. Brian azt mondta, hogy tanulsz. Nem akartalak zavarni.-állt fel és közben megvonta a vállát.

-Aham. És miért is..?-kérdeztem..

-Azt mondtad megbeszéljük. Hát eljöttem. Beszélgessünk.-mondta szórakozottan. Fogalmam sincs mit akart ebből kihozni, de igaza van. Beszélnem kell vele. 

-Oké.-egyeztem bele és a szobámba mentem, ő követett.-Szeretnék megnézni egy filmet. Közben beszélhetünk.-lazán bólintott. Leült az ágyamra én pedig a laptopomat összekötöttem a tv-mel. Mikor kész volt én az íróasztalomnál maradtam.-Akkor lehet dönteni mi legyen.-néztem rá. Vállat vont.

-Te akartál filmezni. Nézzük, amit eredetileg szerettél volna.- gonoszul elmosolyodtam.

-Rendben. Maratont akartam tartani. 

-Oké. Melyik film az..?-nézett a tv-re és gyorsan rám kapta a tekintetét.-Komolyan? Kínozni akarsz? Megint? A Bambi után?

-Miért? Ezek tök jó mesék. És én egyedül ezt akartam nézni. Ha nem tetszik mehetsz. Holnap is le tudom ordibálni a fejed, nem nagy cucc.-morogtam és elindítottam az Oroszlánkirály első részét. Levágtam magam az ágyamra.

-Miért is akarnád leordítani a fejem?-kérdezte egy kicsi éllel a hangjában. Felé fordultam és a harag megint elárasztott, de olyan szinten...

-Még kérdezed?! Eltűntél baszd meg egy rohadt hétre! Mégis mit gondoltál? Hogy amikor visszajössz, majd a nyakadba ugrok, mert nem lett semmi bajod?

-De hát pontosan ezt tetted!-kiáltott fel ő is mérgesen.

-Nem igaz! Elvontad a figyelmem! Éppen veszekedtem veled és számon kértelek amikor..-akadtam meg.-Amikor..-dadogtam tovább és elpirultam. Jake csak szórakozottan felvonta a szemöldökét. Lassan megnyugodott, de bennem annál jobban felment a pumpa.

-Amikor majdnem lesmároltál.-fejezte be helyettem.

-Nem! Ez nem igaz! Te akartad!-felemelte a kezét.

-Bevallom, hogy igen akartam, de te tetted meg a következő lépést, én csak felajánlottam valami...

-Ohh nah jó most fogd be azt a nagy szád!-vágtam hozzá egy párnát. Nagyon feldühített.- Mégis miről veszekszünk mi?! Rohadtul arról kellene nekem most beszámolnod miért léptél le és, hogy miért nem tudott rólad senki semmit!-néztem rá dühösen és ő pedig már nem mosolygott úgy, ahogy az előbb és egy kicsit közelebb jött. -Nem is értem! Miért kell mindig elterelni a figyelmem másra?

-Mint például így?-kérdezte és egy hirtelen magához húzott. A lendület miatt nekicsapódtam a mellkasának. Az egyik keze a derekamon a másikkal a nyakamat fogta meg. Az én kezeim a mellkasán voltak és lovagló ülésben ültem rajta. Nagyon közel volt hozzám megint és egy pillanat alatt elhagyta testemet a harag és a vágy vette át a helyét. A gyomromban a pillangók szárnyra kaptak és vadul csapdosni kezdtek. A szám az ő szája felett lebegett. A szeme az enyémet nézte és a tekintetében nem láttam mást csak vágyat. Színtiszta félre nem téveszthető tűz lobogott a szemébe, de a szapora lélegzetemet figyelembe véve az enyémben is vágy lappanghatott. Felnézett rám, amikor még közelebb húzott magához és a pozíciónk miatt én voltam a magasabb. Időközben a kezem a vállaira vándorolt onnan a nyakára és ott összekulcsoltam a kezem.