𝓣𝓮𝓼𝓽𝓸𝓻 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓢𝓱𝓸𝓾𝓽𝓸 𝔁 𝓚𝓪𝓽𝓼𝓾𝓴𝓲•

31.Fejezet

Todoroki Pov.

Tűzhányó: Hé... átmehetek?
21:10

Me: Miért?
21:10

Tűzhányó: Mert.
21:12

Me: ?
21:13

Tűzhányó: Hiányzol...
21:13

Tűzhányó: Kamuztam..
21:15

Tűzhányó: Nehogy komolyan vedd!
21:16

Me: Kihúztam az ágyat.
21:17

Tűzhányó: ?
21:17

Me: Gyere már..
21:18

Látta 21:19

Hevesen dobogó szívvel vártam az ágyamon fekve hogy a szőke belépjen a szobámba.
Pár perc múlva ez meg is történt. Volt nálla egy párna és egy vékonyabb takaró.

Amint belépett az ajtót kulcsra zárta és leoltotta a villanyt. Ezután befeküdt mellém nem sokkal távolabbra tőlem.

-Az ajtó...-Szólaltam meg.
-Nem érzem magam biztonságban ha nyitva van.
-Ah.. értem.-Motyogtam oda neki, erre pedig 2 perc némaság lett úrrá rajtunk.-Nekem is hiányoztál.-Szólaltam meg mielőtt beállt volna a teljes csend. Akármilyen sötét volt, a kintről beszűrődő fény pont elég volt ahhoz hogy lássam Katsuki már piroskás arcát amint engem kémlel.

-Reméltem hogy ezt fogod mondani..-Szólalt meg zavartan de erős hangszínnel.
-Hiányzik az a hely. De csak ezek az esték miatt...-Közelebb húztam magamhoz. A kezeivel átölelte a derekam.

A szívem egyre hevesebben dobogott amint magamhoz vontam a szőkét. Sokszor aludtunk már így el de akkor barátok voltunk. Vagyis... most is azok vagyunk, kivéve azt a tényt hogy én rádöbbentem arra hogy nem éppen barátian tekintek rá.

Teljesen beállt köztünk a csend. Már-már úgy tűnhetett neki hogy alszok. Nem így volt.. most sehogy sem tudtam volna álomra hajtani a fejem.
A gondolataim csak úgy cikáztak át rajtam.
Mocskosabbnál, mocskosabb gondolatok.

A mellettem fekvő fiú mocorgásba kezdett és kissé megemelkedett. Gondoltam, megfordul. Nem fektettem rá nagyobb hangsúlyt.
Mikor megéreztem egy enyhe szuszogást az arcomba kinyitottam a szemeim. Egy csukott szemű Bakugoval találtam magam szembe aki vészesen közel van az ajkaimhoz.
De mintha habozna.

Kellett nekem ennél több? Kaptam a lehetőségen, felvezettem a kezem a tarkójához és hozzányomtam a fejét az enyémhez. A kívánatos ajkait pedig azon nyomban falni kezdtem.

A szőkének reagálni sem volt ideje. Fel sem fogta hogy mi történik, csak másodpercek után kapcsolt és csókolt vissza.

Az eddigi csókjainkban nem volt érezhető ekkora szenvedély.
A derekán lévő kezemet lejjebb vezettem és belemarkoltam az egyik feszes gömbe amitől a felettem fekvő egy halk sóhajt hallatott. Elvált kissé tőlem.

-Mit művelsz..?-Kérdezte, a lélegzetvétele heves és gyors volt.
-Megmondtam.-Kezdtem bele.-Ne művelj furcsaságokat velem... míg alszok.
-De.. te voltál az aki..
-Én csak elkezdtem amit te nem mertél.-Beletúrtam a hajába.-Megint megpróbáltál megcsókolni, mert azt gondoltad alszom.

-Belemarkoltál a kibaszott seggembe!-Emelte fel a hangját.
-Mint mondtam, figyelmeztettelek hogy ne művelj furcsaságokat... ahogy arra is hogy nem undorodom a férfiak érintésétől. Ahogy látom te sem.

-Ezt most nem teljesen értem..

-Tudva hogy ez a baráti csókod.. hatással lehet rám, gondolkodás nélkül tetted volna meg. Megfordult a fejedben, hogy esetleg olyat tehetek veled ami talán nem tetszene?

-Te.. miről beszélsz?
-Csak Dabival voltál nemde?
-Te most.. meg akarsz fektetni vagy mi a fasz?-Nézett rám kissé undorodva ami teljesen kiverte a biztosítékot.

-Nem, szóval ne kezdj el úgy csókolgatni éjszakánként mintha erre vágynál! Jóéjt.

Éreztem ahogy a paplan megemelkedik mellettem és a mellettem fekvő felkel onnan.

-Idióta faszarcú jégcsapgeci!-Kinyitotta az ajtót és kiviharzott a szobából.

Nagyszerű.. megutált a személy akit a világon a legjobban szeretek.

[Ügyes ez a Todoroki gyermek :o]