𝓣𝓮𝓼𝓽𝓸𝓻 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓢𝓱𝓸𝓾𝓽𝓸 𝔁 𝓚𝓪𝓽𝓼𝓾𝓴𝓲•

34.Fejezet

Todoroki Pov.

-Te pontosan mit érzel irántam?..-Kérdeztem mellette miközben leültem a matracra. A kezem eközben a combján pihentettem.-Őszintén.. azután eldöntöm hogy maradok-e vagy megyek.

-Azt hiszem.. nem barátságot.-A hangja meg remegett, de kimondta. Azokat a szavakat amikre már régóta várok. Nem pont úgy ahogy akartam, de ez is megteszi.Itt már lefelé szegezte a tekintetét.

-Hé.. Nézz rám.-Mondtam neki mire nemlegesen megrázta a fejét.-Nézz ide. Látni akarom az arcod, hogy most őszinte vagy-e.-Kicsit megemelte a fejét majd felém fordította. A szemei alatt piros folt helyezkedett el és fel volt kissé duzzadva a sírástól. Miattam sírt.

-Tessék..-Nyögte ki.-Örülsz? Láttad ezt is és most itt fogsz hagyni... bár mindegy. Holnap erre úgysem fogok emlékezni. Az alkohol előnye...

-De.. emlékezni fogsz rá.. teszek róla hogy emlékezz. El ne mert felejteni amit nekem mondtál érted?!

-Nem értelek...-Mondta gúnyos hangnemben.

-Az a helyzet, Katsuki.. hogy amit most mondtál, már régóta vártam hogy kimond, és most kapóra jött hogy berúgtál. Mivel így őszinte vagy velem..

-Ez most valamiféle kigúnyolás lenne?

-Ah! Nem!.. Hülye.. azt akarom mondani.. hogy nekem sem vagy közömbös.

-Tessék?-Nagyra nyíltak a szemei.

-Itt maradok veled.-Felkeltem és leoltottam a villanyt, visszamentem az ágyhoz.

-Ez.. abszurd.. biztos hogy csak álmodom, vagy beképzelem az egészet.

-Nem...-Végigsimítottam az arcán és ölelésbe húztam.-Ez a valóság.

Mikor ezt kimondtam, átölelt és a mellkasomra helyezte a fejét. Nem hiszem azt, hogy teljesen tisztában lenne a tetteivel, de szerintem az előbb komolyan beszélt.

Bakugo Pov.

-Te ezt most komolyan mondod?!-Akadt ki rám teljesen a mellettem fekvő.

-Egyáltalán mit keresel a szobámba?-Kérdeztem értetlenül.

-Te nem engedtél el, én mentem volna..

-Kamuzol..-Vágtam rá egyböl.

-Te most komolyan elfelejtettél mindent?

-Ja.. tán baj? Be voltam rúgva. Tök természetes hogy kiesnek a dolgok.-Felkeltem az ágyról erre ő megfogta a kezem és visszahúzott.

-Te.. ne szórakozz velem Bakugo Katsuki!-Megemelte a hangját és fenyegetően nézett rám.

-Talán.. csináltam valamit?

-M-még hogy csináltál valamit? Katsuki, akarsz valamit tőlem?..-Éreztem ahogy a kérdésre kis pír jelenik meg az arcomon. Már biztos voltam abba hogy este történt valami.

-M-mit csináltam éjjel?-Tereltem kissé.

-Tch.. Gyere rá magadtól.. komolyan, mégis hogy gondoltam hogy egy részegnek beszélek.. és hogy majd másnap is úgy látja a dolgokat ahogy akkor..

-Te.. mondtál nekem valamit?

-Nem, te mondtál. Én csak válaszoltam. Utána pedig veled maradtam ahelyett hogy vissza mentem volna.

-Szóval kibékültünk.-Állapítottam meg.-Ez jó.. nem jó érzés veled rosszban lenni.

-Istenem...-Lehajtotta a fejét.-Reménytelen vagy. De sebaj.. hiszen én már tudom. Még ha te nem is.

-Mi van?

-Kihasználtam a részegséged.. hogy olyan dolgot tudjak meg amit ha józan vagy nem tudnék.-Vigyorodott el kissé.

-Te komolyan idióta vagy..-Ásítottam és hozzábújtam.-Ölelj meg.-Mondtam.-Hiányzik.. amióta összevesztünk nem tetted.

-Készülj fel.. mostantól hogy tudok mindent szabad tered nem lesz. Míg, józanul is el nem fecseged nekem a dolgokat.-Körbefonta a kezeit körülöttem és átölelt.

-Még mindig nem értem miről beszélsz.. hülye jégcsap.

[Oh hellou, ezt 2x írtam át, meg az előzőt is. Remélem jó lett így 😂]
Egyébkééént, van baj xD
Ez az utolsó megírt fejezet szval neki ülök alkotni mert estére ellustulok aztán nem lesz mit kirakni 😂

Kedvenc képem.