𝓣𝓮𝓼𝓽𝓸𝓻 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓢𝓱𝓸𝓾𝓽𝓸 𝔁 𝓚𝓪𝓽𝓼𝓾𝓴𝓲•

37.Fejezet

Todoroki Pov.

Már fürdőnadrágban vártam Bakugot a folyosón. Percekkel később már nyílt a szobájának az ajtaja és kijött onnan. Amint meglátott félrenézett és valami hülye pofát vágott.

-Gyerünk..-Mondta és gyors léptekkel előre ment. A szemeim megakadtak a most sokat mutató nadrágja hátsófelén, amihez egyszer már volt szerencsém hozzáérni.

Kis sétálás után beértünk az iskolánk uszodájába ami most üres volt.

-Hogy hogy nincs itt senki?..

-Oh.. Nem tudom.-Válaszoltam neki. Napokig kerestem az időpontot ahol nincs bent senki.. nem kell ide zavaró tényező. Ha van itt valaki sohasem fogja bevallani az érzéseit.-Bár.. engem különösebben nem zavar hogy most van-e itt valaki vagy nincs.

-Jobb is így.. Ha itt lenne valaki az a szaros Deku is itt lenne.-Mondta mogorván.

-Sosem értettem miért utálod annyira. Nekem ő olyan.. közömbös.-Dobtam le magamról a törölközőt és odasétáltam a már a 2 méteres mélyvízi medence mellett álló fiúhoz.

-Irritáló személyisége van..-Nézett a szemembe.

-Neked kinek a személyisége nem az?-Húztam fel a szemöldököm.

-A tiéd..-Csúszott ki a száján majd pár másodperc múlva kipirult az arca és teljesen zavarodottan tekintett rám. Én csak önelégült mosolyra húztam a szám. Már mondtam volna valamit mikor ő hirtelen elfordult és beleugrott a medencébe. Leúszott az aljáig.

-Tch... Menekülj csak...-Suttogtam magamnak.

Bakugo nemsokkal később feljött a víz felszínére és rám nézett.-Kicsit hideg.. de azért tűrhető.-Intett a kezével hogy menjek bele. Csak leültem a medence szélére és belelógattam a lábam.

-Mindjárt...-Feleltem neki, ő pedig odaúszott hozzám és megtámaszkodott a vízelszívón ami a medence szélén helyezkedett el.

-Mikor..?-Kérdezte.

-Mondom hogy mindjárt.

-Az úgy nem jó..-Megragadta a kezem és belehúzott a vízbe.

-Hé!-Ordítottam neki mikor elkezdett a közepe felé vonszolni.-Ez nem vicces!

Megállt és elengedte a kezem amire kissé pánikba estem de fent tartottam magam a vízen. Bár csak a legszükségszerűbb mozdulatokat tettem meg.

-Most mi van? Te akartál idejönni.

-De nem ebbe a medencébe!

-Most mi a bajod?-Vigyorodott el és fröcskölt le vízzel.

-Utálom a mély vizet.. nem érzem a lábam alatt a talajt.-Mondtam neki miközben megforgattam a szemeim. Ő pedig egy amolyan "Ohhh szóval ez a helyzet" arcot vágott, hozzá egy minimális vigyor is társult.

-Szóval.. félsz a mély vízbe.. De tudsz úszni.

-Tudok. De nem szeretek.

Vigyorogva úszott teljesen közel hozzám és átette a vállán a kezem így megtartva engem.-Így jobb?-Kérdezte.

-Igen..-Mormogtam.

Egy gyengeséggel kevesebb amit nem tud rólam.

A megtartóm aki épp a víztől védett, és váltott velem szerepet hirtelen magára öltve a testőr feladatát jelenleg a vizet pásztázta zavarában hiszen megint beállt köztünk a néma csönd. A fedetlen felsőtesteink érintkeztek kissé, vagyis az oldalaink gyakorlatilag egymásnak nyomódtak.

A szőke hajú folyamatosan csak a vízbe bámult vörös arccal, azt hihette hogy így nem látom meg mennyire is zavarban van a helyzet miatt és hogy az egész arca ki van pirulva. Elég buta szegény.. Még talán hihető lenne hogy nem látom így is az arcát.. na de kérlek... A vízen ott a tükörképe.

Ha ő nem is nézett rám, én folyamatosan a szemeit bámultam, ahogy bizonytalanul pislog velük a víz felé.

-Hé.. menjünk a medence lépcsőihez.-Mondtam neki ő pedig csak bólintott. Kiúsztunk az előbb említett helyre, ahol még mindig ugyanebben a nyak átkarolós helyzetben ültünk egy olyan lépcsőfokon ahol még a derekunkig ért a víz ülő pozícióban.

Bár.. úgy tűnt még mindig nem hajlandó levenni a tekintetét a vízről.

Vagyis ezt gondoltam.

Mintha hirtelen felbátorodott volna hirtelen rám emelte a tekintetét, amit lehet egyből meg is bánt, hiszen nem számíthatott arra hogy jelenleg én is rajta tartom a szemeim, és így vészesen közel lesz egymáshoz az arcunk.

[Szexy Bakugo]