𝓣𝓮𝓼𝓽𝓸𝓻 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓢𝓱𝓸𝓾𝓽𝓸 𝔁 𝓚𝓪𝓽𝓼𝓾𝓴𝓲•

40.Fejezet

Todoroki Pov.

-Sz-szeretlek..-Suttogta alig hallhatóan és bátortalanul rám nézett.Kimondta! Kimondta! Ezt nem hiszem el!

-Mennyit kellett várnom erre az egy kis szóra..-Mosolyodtam el és egy rövid, lágy csókot leheltem az ajkaira.-Nem is volt nehéz.. igaz?

-Kuss..

-Hangulatromboló...-Megsimítottam a már majdnem száraz haját.-Katsuki..

-Hm?

-Járnál velem?-Tettem fel a kérdést amire már régóta vártam.

-Ez kurva gázul hangzott tudod?..

-Tudom..

-De eltekintek ettől.. és, igent mondok. De többet ne kérdezz gáz dolgokat.

Bakugo Pov.

Már percek óta pihegtünk egymáson, és öleltük a másikat. Az előbbi vágy nem szállt el, de szerintem mindketten úgy éreztük hogy korai lenne bármit tenni, és nem rontottuk el ezt a tökéletes pillanatot. Vagyis, mi nem.

-Kofuyu! Gyere már!-Meghallottam valakit, akinek már a hangjától agyfaszt kaptam.

-Deku..-Suttogtam mérgesen.

Beigazolódott a gyanúm, ugyanis Deku hamarosan megjelent az ajtóban kézen fogva Kofuyut. Mindketten vigyorogtak. Mindjárt kiverem a fogaikat..

Mikor megláttak minket, megtorpantak a padoknál. Kofuyu elmosolyodva figyelt minket. Akkor jutott eszembe hogy milyen pozícióba is ülök éppen Todorokival. Már úgyis mindegy volt. Nem mozdultam.

-Szóval.. akkor happy end?-Nézett rám Kofuyu.

-Kussolsz te szarházi! Húzzatok innen.. mi voltunk itt előbb.

-Nincs lefoglalva. Ma bárki bejöhet.-Egészített ki Deku.

-Te meg aztán végképp fogd be. Mi van kellesz valakinek aztán egyből pofázol?-Az összekulcsolt kezeire néztem.

-Ezt rólad is elmondhatnánk..-Szólt lenézően Kofuyu.-Nem tudom mit szeret rajtad Todoroki... Őszintén. Főleg hogy a gyengeségeid miatt még Dabinak is odaadtad magad.. vagyis inkább nem tudtad magad megvédeni.-Röhögött.-Undorító.. én ezek után hozzád sem érnék.

-Te kibaszott ribanc!-Ordítottam neki és kimásztam a medencéből. Odasétáltam eléjük.-Kinyírjalak? Itt rögtön?

-Kacchan! Nyugodj le.-A lány elé állt az idegesítő zöld hajú.

-Te még ezt véded?!

-Mind tudjuk hogy milyen viszonyban állsz Todorokival! És hogy mit tett veled Dabi.. Ezért nem kellene kiakadnod!

-Hoppácska.. azt hiszem kifecsegtem pár dolgot.-Kuncogott a lány.

-Ezért kurvára kinyírlak!-Már készítettem volna elő a kezeim a robbantáshoz, de Shoto odasétált és lassan átölelt. A kezeimet az ölelésbe szorítva így nem tudtam használni őket mert őt is megsebeztem volna.

-Kofuyu.. vannak olyan privát dolgok, amiket nem illik megosztani másokkal. Hiába tudod őket.

-Rólad is kifecsegtem pár dolgot...-Vakargatta meg a fejét a lány.

-Ennek lesznek következményei.-Mondta a mögöttem álló.-A képességedet nem használhatod engedély nélkül. Rád ez annyiban vonatkozik, hogy nem árulhatod el senkinek mivel akaratodon kívül látsz mások felébe.

-Mégis mit tudnál tenni?..

-Remélem nem felejtetted el. Már a tanáraid vagyunk.-Megfogta a kezem és a fürdő kijárata felé kezdett húzni.

-Héé! Én még nem fejeztem be.-Ordítottam rá.

-De én igen.-Mondta.-Ne foglalkozz velük.. Ne pazarold az energiád.

Egészen a szobájáig mentünk. Esküszöm, ennyi erővel ide is költözhetnék már.. Mindig itt vagyunk. Néha az én szobámba.

-Felkúrták az agyam..-Dobtam le magam Todoroki ágyára.

-Tudom.. De ezt jelentem majd az igazgatónak.

-Mégis milyen indokkal?

-Engedély nélküli képesség használat.. olyan titkok elárulása amiről csak az iskola pár tanára tud.

-Ah.. problémás..

-Tudom.-Leült mellém az ágyra és megsimította a combom.-Pihenj kicsit. Este kint kell lennünk az iskolára ügyelni.

-Pihenj velem..-Megfogtam a karját és magamra húztam. Megpróbáltam megcsókolni, de csak egy puszit kaptam.

-Pihenésről volt szó.

-És még én vagyok a hangulatromboló.. Tch.

[Köszönöm!]