You Never Walk Alone / Befejezett /

~ 27 ~

" A hangod mi követ egy mély éjjelen át. Lépésről lépésre hozza el a vörös reggelt. Elillan a hajnal és a Hold nyugovóra tér. Majd eltűnik a kék árnyék, mi itt volt velem. "

( V & RM (BTS) - 4 o'clock )

Hétfőn korán reggel csörgött mind a négyünk telefonja, és mint kiderült WooJin menedzser volt az négy különböző készülékről. Félt, hogy esetleg elalszunk és nem halljuk meg az ébresztőnket, így gondoskodott arról, hogy fent legyünk.

Már mind bepakoltunk előző este, habár Tae szülinapjának ünneplése miatt jócskán elhúzódott az egész, így éjjel háromkor értünk vissza a dormba. Még egy óra volt, míg mindenki bepakolt a bőröndjébe lehetőleg olyan dolgokat, amikre szükségünk lesz abban az öt napban, amíg Yongpyongban leszünk. Ugyan lett volna közelebbi hely is a síeléshez, de valamiért ide lettünk küldve. Az egész út durván három és fél órának ígérkezett. Én eldöntöttem, hogy alvással töltöm, viszont Mingyu és YeonJi kicsit máshogy viszonyultak a dologhoz.

- Tehát ti ketten rosszul lesztek a hosszú utaktól ? - kérdezte Kyung, miközben a fürdőszobai szekrényben kutatott velem együtt gyógyszer után, de nem nagyon volt nálunk hányingerre.

- Én nem mindig - erősködött Mingyu, habár tegnap óta elég rossz kedve volt, mióta megtudta, hogy hova is megyünk. Ji szimplán csak bólintott, ő nem akarta rejtegetni a dolgot.

- Nem találtam egyet sem - raktam vissza az utolsó dobozt is a kis kosárba és visszaraktam a polcra. Kyung szintén megrázta a fejét, miszerint ő se akadt rá egyre se. A fürdőkabinnak támaszkodva törtem a fejemet valami megoldáson, amikor is csöngettek, ami pedig azt jelentette, hogy megérkezett a menedzserünk. Ő már teljes felszereltségbe volt, és a szokásos elegáns öltöny helyett, most melegítő fölsőben és nadrágban, valamint egy meleg kabátban volt. Elég sokat fiatalított rajta ez a stílus.

- Na, készen álltok egy kis pihenésre ? - csapta össze a kezeit, de látva, hogy mi még mindig pizsamában voltunk a mosoly azonnal lehervadt az arcáról. - Miért nem vagytok még felöltözve ? Mondtam, hogy mire ideérek legyetek készen. El kell mennünk a Big Hithez, hogy átüljetek a másik furgonba, és együtt indulunk utána a BTS-el és a staffosokkal. Viszont, ha nem vagyunk ott időben, akkor teljesen fölösleges volt mindenkinek olyan korán felkelnie...

- Bocsánat, csak most derült ki, hogy Ji és Mingyu nem bírják a hosszú utakat, de nem találtunk nekik gyógyszert és ilyen korán egy gyógyszertár sincsen nyitva - magyarázta Kyung megpróbálva kicsit enyhíteni menedzserünk kedvén, ami miattunk nem volt a legfényesebb. Néha nem irigyeltem a munkáját. Sok gondot tudtunk okozni.

- Értem... Szerintem az ügynökségnél lesz valakinél, úgyhogy gyorsan öltözzetek fel én addig rákérdezek. Remélem bepakolni legalább be vagytok...

- Nekem még hiányzik pár dolog - ásított Mingyu és elindult a szobájuk felé hátrahagyva a haját tépő férfit.

- Mingyu... - szorította össze a száját menedzserünk és próbálta visszatartani a dühét, ami a fiú miatt igazán kikívánkozott belőle.

- Vicceltem... - szólt vissza még csapattársunk, majd Kyung bocsánatkérően meghajolt és sóhajtva a fiú után szaladt. Még kihallatszódott, amikor leszidta, amiért ilyen helyzetben viccelődni tud, de a másik válaszát már elnyomta az öltözésük zaja.

Mi is gyorsan elmentünk YeonJival átöltözni valami kényelmesebb ruhába és miközben öltözködtünk, megígértem Jinek, hogy csinálok valamit a hajával az út alatt. Elhatároztam, hogy jobban megismerem őt is, hisz mégiscsak ő volt a másik lány csapattag, mégsem voltam még vele túl közeli kapcsolatban. Ugyanez vonatkozott Kyungra is, így ez a kiruccanás jó alkalomnak ígérkezett, hogy megismerhessem őket.