BTS A MESÉKBEN

6.A kishableány-Mi a rák? Sí, amigo!

Szóval, ott tartottunk, hogy Kookot, na meg Yoongit és Namot is sikeresen kivonszolták a nyáltengerben úszó fürdőszobából a kerekeskád segítségével. Egy tágas előtér-szerűségbe jutottak, ahol tulajdonképpen majdnem megvakultak, ugyanis az egész helyiség csillogott. De tényleg. A falak, a padló, az oszlopok, az ablakkeret....Minden.

-Hát ez beszarás! – hüledezett Jimin és ide-oda kapkodta a fejét, de hiába, mindenképpen megvakította valami fényes, csillogó izé.

-Ilyet még életemben nem basztam! – fejezte ki magát igen választékosan az időközben felébredt és a kádból kiszálló (na meg Jungkookról leszálló) Yoongi.

-De mást se nagyon! – röhögött fel Jimin, de Yoongi amolyan „megfojtalak, kisköcsög" nézéssel meredt rá, úgyhogy inkább abbahagyta.

-És most mi lesz? – dörzsölte meg Jungkook a szemeit és söpörte le a melltartó-kagylóiról Namjoon kezét, aki álmában tapizta(?).

-Menjünk valahová, mert megvakulunk! – javasolta Jin.

-De kedves vagy, hogy törődsz velünk! – vette ki Tae egy pillanatra az ujját a szájából, eddig az egy mondatnak az erejéig, utalva arra, hogy Jin többesszámban fogalmazott.

-Ugyan, kérlek! A serpenyőmre utaltam! – csattant fel Jin. – Csak nem gondoltad, hogy érdekel látsz-e bármit is! – hadonászott össze-vissza, mint egy eszelős.

-Jin nem szeret minket! – nézett körbe Tae csalódottan, de nem egészen olyan reakciókat kapott, mint amilyenekre számított.

-Ki nem szarja le? – kérdezte Yoongi.

-Namjoon rohadt nehéz! – fujtatott Kookie, mire Namjoon mordult egyet és telibe fújta Kookot egy nyálbuborékkal. – Pfuj! – kiáltott fel Kook és ezután már csak azzal foglalatoskodott, hogy nyáltalanítsa az arcát. Mi tagadás, ez már csak egy ilyen nyálas történet.

-Nézzétek, halacska! – üvöltötte Hoseok, az ablak irányába mutogatva és el is szaladt.

-Hogy lenne már halacska az ablakban? – fintorgott Jimin.

-Hé! – kiabált Jin. – Senkit nem érdekel. Menjünk innen. Még látni akarom a serpenyőmet, és ahhoz kell a szemem, ami, ha tovább ácsorgunk itt, ki fog folyni. Na. Hol van Hoseok? – kérdezte, és úgy tűnt, eddig nem is figyelt a többiekre.

-Némó nyomában – felelte Jimin frappánsan és egészen jól elszórakozott magán.

-Hahaha – imitált nevetést Yoongi és már el is indult, hogy mindenkit jól otthagyjon a fenébe.

-Ne hagyj már itt, hé! – kiabált Jimin és elszaladt Yoongi után.

-Na, ez a beszéd! Mindenki jöjjön, utánam! – Úgy tűnik, Seokjin nem tanul a hibáiból. Ekkor ugyanis, és senki nem tudja mitől, de Namjoon alvajáró körútra indult és kiszállva a kádból meglökte azt, ami így a benne fekvő és hisztérikusan sikítozó Jungkookkal együtt megindult és telibe gázolta az éppen indulni készülő Jint. Ezzel pedig több probléma is volt. Jin mostanában még az eddigieknél is labilisabb volt idegileg, úgyhogy már mindenki előre rettegett a következményektől. A másik baj pedig azzal akadt, hogy Jungkook nem állt meg. Elütötte Jint és gurult tovább. Hát, ez mindenképpen hátránya a kerekeskádaknak.

-Segítség! – sikítozott artikulálatlanul és szükségtelenül magas hangon Kook, mert hát maximum, ha 5-tel gurult.

-Csúszkaaaaa! – lelkesedett Hoseok, mikor kádas Kook begurult mellé és nem igazán vette figyelembe, hogy ezt Jungkook nem igazán preferálja, mármint, hogy egy kádban gurul éppen, ki tudja hová, Hobi lökött rajta egy nagyot és Kook elgurult a folyosón.