BTS A MESÉKBEN

7.Alíz Csodaországban-Füstös álmok

-Gyorsabban, mert elszalad! - sürgette a többieket továbbra is Jungkook. Kézenfogta Jimint és szorosan magához ölelve törte előtte az utat, elhajtva a gallyakat az útjából.

-Namjoon! - szólt Jin. - Te miért nem tudsz soha semmi kedveset tenni értem?!

-Micsoda? - fordult hátra Namjoon, hogy jobban értse mit mond Jin, ezzel egyidőben pedig elengedte az ágat, amit addig tartott, így az egyenesen Seokjin képébe csapódott.

-Semmi - morogta Jin, miután kiköpött egy adag levelet.

-Hát, úgy látszik szó szerint gallyra ment a kapcsolatotok - jegyezte meg Taehyung vigyorogva.

-Nagyon vicces vagy - morogta Jin.

-Nekem tetszett - mondta Yoongi és lepacsizott Taehyunggal.

-Ne legyetek már ilyenek - szólt rájuk Hoseok rosszallóan csóválva a fejét, de a másik kettő természetesen egyáltalán nem figyelt rá.

-ÁLLJ! - kiáltotta hirtelen Jungkook a sor elejéről. Mindenki megtorpant mögötte, egyedül Jin nem.

-Miért álltatok meg? Ne toporogjatok már egyhelyben, gyertek....UTÁNAM - mondta ki a tiltott szót és abban a pillanatban el is esett. Csakhogy nem volt talaj, ami megfogja. Egy az egyben belepotyogott egy széles gödörbe.

-Mondtam, hogy állj meg - morogta Jungkook az orra alatt.

-Ne mondd meg nekem, mit csináljak! - hallatszott Jin kiáltása a gödör aljáról.

-Jé, túlélte - állapította meg Yoongi. - Akkor, mire várunk? - dörzsölte össze a tenyereit és befogott orral beleugrott a gödörbe.

-Ugye tudja, hogy nem medencébe ugrott? - kérdezte Tae furán.

-Ugyan, kérlek! - legyintett Hoseok. - Az állatokat sem tudja megkülönböztetni, mégis mit vártál tőle?

-Igazad van - bólintott Tae egyetértően. - Akkor ugrunk? - pillantott Hoseokra, kinyújtva felé a kezét.

-Ugrunk - bólintott Hobi, elfogadva Tae kezét, és ketten együtt ugrottak a gödörbe.

-Menjetek csak - nézett Jikookra Namjoon mosolyogva.

-Most kedves vagy, vagy az a célod, hogy puhára érkezz? - méregette Jungkook ferde szemekkel.

-Igen - mosolygott Namjoon továbbra is.

Jungkook sóhajtva megrázta a fejét és Jiminre pillantott.

-Készen állsz?

-Lelkileg? Igen. Fizikailag? Várj egy percet, bevág a szoknya - fintorgott Jimin, majd miután megigazította a ruhadarabot, rákulcsolta az ujjait Kookéra és együtt leugrottak.

Namjoon tehát egyedül maradt. Téblábolt egy darabig a lyuk körül, tétovázott. Nem mert leugrani.

-Jössz már? - hangzott a gödör mélyéről.

-Egy pillanat - szólt le Namjoon elcsukló hanggal.

-Ne legyél már ekkora gorillafing! - tippelhettek, ki mondta.

-De nem merem - motyogta Namjoon.

-Jaj, csak képzeld azt, hogy alvajársz és sétálj bele!

Namjoon végül vett egy nagy levegőt és....és kifújta.

-GYERE MÁR!

-Ahahahaj - hisztizett Nam.

-Ne legyél már ennyire gyerekes!

-Ja, szedd össze magad!

Namjoon még tépelődött volna egy darabig, de valami megreccsent a háta mögött, ő pedig sikoltva beleugrott a gödörbe.

-Na végre már! - hallatszott Jin hangja. - Kook, szedjél elő zseblámpát és mutasd az utat.

Mocorgás hallatszott lentről, majd Jimin szólalt meg:

-Kook, mondhatok valamit?

-Persze, bármit!

-Khm, először is, az nem a te gatyád, ahol nyúlkálsz, másodszor pedig az nagyon nem zseblámpa, amit fogdosol.

-Fúj már!!! - imitált hányást Tae.

-Kérlek, mondjátok, hogy Jungkook csak Jimin pánsípját fogta meg - temette a tenyerébe az arcát Hoseok.

-Nem válthatnánk témát?

-Megvan már a zseblámpád?

-Itt van, itt van - kattintotta fel Kook és mindenki libasorban megindult utána. Hamarosan kiértek és egy hatalmas, virágos mező tárult a szemük elé.

-Most azért jöttünk ide, hogy ugyanazt lássuk, amit fent? - hitetlenkedett Jin.

-Hát, ja - mondta Namjoon.

-Pazar - dörmögte Jin ironikusan.

-Most merre?

-Természetesen előre.

-Keressetek egy kalapost - adta ki az utasítást Jungkook.

-Minek? - kérdezte Hoseok. - Nekem nem fázik a fejem.

-Nem is azért.

-Akkor minek? Hogy megöljük?

-Nem azért, de magunkat ismerve úgyis az lesz belőle - sóhajtott Jungkook.

Így hát elindultak a mezőn, átvágtak egy kisebb, fás részen, míg végül kiértek egy másik rétre, csakhogy ezen állt egy piknikasztal.

-Helyben vagyunk - állt meg Kookie.

-Úúú, van kaja? - vetődött előre Yoongi, félrelökve mindenkit.

-Itt most nem ez a fontos! - szólt utána Jungkook, de mindhiába, már mindenki rávetette magát az asztalon felhalmozott ételekre. - Hol lehet a kalapos? - fordult körbe.

Mintegy válaszként, Hobi hirtelen felüvöltött:

-Nézd, Kook, itt van egy kalapos!

-Hoseok, az egy gomba! - csapott Jungkook a homlokára.

-De van kalapja.

-De az akkor sem... - kezdte Jungkook, de félúton megakadt, mert eléggé úgy tűnt neki, hogy az a gomba mozog és van szeme meg szája. Úgy tűnt, itt tényleg ő a kalapos. - Hobi, ne edd azt....meg! - kiabált, de késő, Hobi befalta a gombát.

-Mi az, mi történik? - érdeklődött Jimin teli szájjal.

-Mindegy - legyintett Kook és leült ő is enni.

-Mi a következő lépés? - kérdezte Taehyung falatozgatva.

-Hát, elvileg találkoznunk kéne a gonosz királynővel, de nincs kedvem elmenni odáig.

-Ja, nekem se - értettek egyet mind.

-Ti nem éreztek füstszagot? - szagolt a levegőbe Yoongi.

-De, most, hogy mondod.

-Én úgy elálmosodtam - nyújtózkodott ásítva Seokjin és nyújtózkodás közben véletlen lecsapta Namjoont.

-Aú - jajdult fel.

-Én úgy érzem, mindjárt...elalszom. - Bukott le Jimin feje az asztalra. Majd sorban mindenkié. Egyesével elaludtak. Jungkook a szeme sarkában érzékelt egy vékony füstcsíkot, majd őt is elnyomta az álom.

***********
Ma még jön az epilógus és az utószó (ami elég hosszú lett lol)
Köszönöm az olvasást, és kis idő múlva újra jelentkezem :)