Örökség • 18+

t e n

ᴀᴢᴏᴋ ᴀ ᴛíᴢᴘᴏɴᴛᴏs ᴘɪʟʟᴀɴᴀᴛᴏᴋ
_______

Mérgesen néztem a srácra, aki nem volt képes kivárni hogy leszálljak, pofátlan módon felszállt a buszra, ezzel kényszerítve engem arra, hogy megvárjam ameddig felkecmereg. Morogva szökdeltem le a lépcsőn, majd a betonra érkezve felsóhajtottam.

Akkor irány a titkos élet...

A tegnapi vihar miatt még itt-ott heverésztek a letört ágak, hatalmas víz állt mindenhol és fogadni mertem volna, hogy valahol a városban nem is egy kidőlt fa hevert az úton. Épp egy nagy tócsát kerültem ki, amikor megláttam a távolban a Központba benyitó Shawnt. Csodás, hát nem felejtette el...

A reggel valóban úgy alakult, ahogyan előre megmondta: hamar lelépett és még csak el se köszönt. Kedvetlenül léptem a hatalmas épület elé, majd sóhajtva be is nyitottam.

- Hű de nyúzott valaki - nevetett mögüllem egy ismerős hang. Elmosolyodtam és megfordultam, Faith pedig csak kedvesen magához vont. - csak nem ingyen túlóráztál az éjjel?

- Nincs senkim, hé, szingli vagyok - mondtam, miközben együtt léptünk be a Központba. - csak rossz volt az estém és a reggelem is...

- Majd Mr. Mendes felvidít - kuncogott, mire csak a szememet forgatva indultam a lift felé. - az a pasas nagyon tudja, mit mikor és hogyan kell, amikor én vagyok kiírva neki, mindig tök izgatott vagyok. Ha valaki, akkor Ő aztán tudja milyen a jó szex!

- Hagyjuk Őt, kérlek - sóhajtottam fel, közben megnyomtam a lift gombját. Intettünk Dorothynak, aki biccentve beírta, hogy megérkeztünk és szólt Mr. Hawkinsnak is. - tegnap kicsit összekaptunk, vagy nem is tudom.

- Neked mégis tíz pontot adott - jegyezte meg halkan, kissé talán irigyen. Ha tudnád, hogy mennyit tettem ezért... - mindegy. Nekem ma Zayn lesz.

- Zayn Malik? - kérdeztem kissé meglepetten, mire bólogatni kezdett. - ezek mind járnak ide..?

- Annak idején az egész One Direction jött, bár azóta sokminden megváltozott. Niallnek most például ott van Hailee - vont vállat mosolyogva, mire a lift ajtaja kinyílt, mi pedig a folyosóra lépve egyszerre sóhajtottunk fel.

Akkor kezdődhet az átváltozás...

* * *

Smink? Rendben.
Ruha? Rendben.
Elme? Katasztrófa...

A tükörrel szemben állva méregettem magam és ha arcomra pillantottam, valahogy mindig csak az undort véltem felfedezni. Igen, igen meg kell hagyni, hogy a smink egész szép volt és a ruha is dögösen állt, de az a lány aki visszaköszönt rám a tükörből...hát Ő nagyon nem Livy Miller volt. Neki is egyszerű világosbarna haja volt és hatalmas, mégis unalmas barna szemei. Neki is karcsú volt a dereka és volt egy anyajegye a köldöke mellett, sőt, neki is volt egy apró heg a vállán. De ezek ellenére sem az a Livy Miller állt a tükörben, mint akinek igazából kellett volna. Tudtam, hogy nem helyes amit teszek és próbáltam lebeszélni a tükörképemet erről az őrültségről, de az folyton csak azt hajtogatta, hogy tartozás, hitel, pénz, adósságok. És a francba is, igaza volt...de nekem is. Totális patthelyzet alakult ki, gyorsan akartam pénzhez jutni, de mégis mocskosul zavart a módja, amit választottam...

Ez nem helyes...

Pénz, pénz, pénz!

Nem kéne ezt csinálnom...

Adósság, adósság, adósság!

A fejemet megrázva fordultam el a tükörtől és sóhajtva dobtam le magam Mr. Hawkins irodájának kanapéjára. A férfi legalább tíz perce lelépett, mondván, hogy megbeszélnivalója van néhány új hírességgel, Faith már javában boldogította Zaynt, én azonban csak a főnököm irodájában szenvedve malmoztam.