Örökség • 18+

t w e n t y - s i x

ᴍᴇɢʜöᴋᴋᴇɴᴛő ᴍᴇɢᴊᴇɢʏᴢés
_______

- Szia - mosolyogtam a fiúra, aki egyedül ácsorgott a lift mellett ahelyett, hogy Dorothyval beszélgetett volna. Jack felkapta a tekintetét a telefonjából és felém pillantott, bár az én figyelmemet elvonta valami más. Vagyis valaki más...Shawn hangosan felnevetett a földszint másik végén lévő fotelben ülve, látszólag nagyon jól elvolt a vele szemben ülő, szintén nevető Faithtel. - Livy Miller vagyok - tekintettem ismét Jackre, közben elmosolyodva nyújtottam felé a kezem.

- Ja, vágom - bólintott mosolyogva. - Jack Gilinsky - rázta meg végül a kezem.

- Figyu...tudom, fura kérés, de nyomós okom van rá. Tudnál kicsit feltűnően közeledni felém olyan hajlamokkal, ami a derülő-viruló barátom arcáról eltűntetné azt a boldog vigyort? Zavar, hogy jól szórakozik egy másik nővel és...

- És féltékennyé akarod tenni, értem - vágott közbe nevetve, majd átkarolt. - természetesen segítek, de közben menjünk oda Dorothyhoz. Melyik szobát szeretnéd?

- Nekem mindegy - vontam meg a vállam, mire a vörös mellé értünk.

- Hát jó. Dorothy, legyen mondjuk a hetes - nézett a nőre, aki bólintva leakasztotta, majd Jack kezébe nyomta a kért kulcsot. - és mit szeretnél, mit csináljak, hogy a barátod féltékeny legyen?

- Mondjuk odamehetnénk hozzájuk előbb, kezetfogsz vele, üdvözlöd, mintha semmi hátsó szándékod nem lenne. Mondod, hogy rég találkoztatok és, hogy majd összefuthatnátok egy kávé erejéig. Közben a köntösöm alá nyúlva közelebb húzol, a nyakamba puszilsz, meg...

- Jó, jó, értem - nevetett fel. - ki a barátod?

- Öhm...Shawn - néztem az említett srácra, aki ismét felnevetett Faith társaságában.

- Óh! Shawn Mendes? Hú, oké - vonta fel a szemöldökét, majd megindult a fiú felé. Mellette lépkedve kihúztam magam, majd Shawnhoz érve lenéztem rá. - haver! Hé, rég láttalak - tárta szét a karjait, majd Faith felé pillantott. - Faith, hali. Mizu veletek, srácok?

- Semmi - vakarta meg a tarkóját a barátom, majd felém nézett és arckifejezésem láttán csak ajkait elhúzva sütötte le szemeit. - Jack, vigyázz rá...kérlek.

- Persze, meglesz - kuncogott a srác, közben a köntösöm alá nyúlva magához húzott és óvatosan ráharapott a fülcimpámra. Szemeimet lehunyva nem is takargattam hogy tetszik amit művel, ezzel egy vörös árnyalatot festettem Shawn arcára. Nem csoda, hisz halkan felsóhajtva ajkamba haraptam és lehunytam a szemeimet. - szerencsés vagy, fullos a csaj - nevetett fel, majd arcomat kicsit erőszakosan magafelé fordította és vadul megcsókolt. - mehetünk, Édes?

- Persze - mondtam halványan mosolyogva, majd egy utolsó pillantást vetettem Shawn felé, aki kedvetlenül sóhajtott fel és a fotelbe hátradőlve lemondóan visszanézett Faithre. - szegény...

- Te akartad - vont vállat Jack, miközben az üvegezett folyosót szeltük át. Már tudatosan mozogtam, szét se néztem a földszinten hisz tudtam, hogy a szobába amit keresünk a lépcsőn keresztül lehet csak eljutni, azaz felesleges keresnem volna a földszinten. A lépcsőn gyorsan felszaladva átsiettünk az első emeleten, majd a végefelé megállva felnéztünk a hetes szoba ajtajára. Jack a zárba helyezte a kulcsot, majd elfordította és a kilincset megragadva belökte az ajtót, ezt követően felém pillantott. Beléptem a szobába és rögtön szét is néztem, hisz jobban belegondolva ott még nem is jártam...meglepő volt látni a sok segédeszköz hiányát, csupán egy ágy volt, amin Jack kézbe vehette a dolgokat. Sehol egy pad, egy erre szolgáló asztal vagy épp egy kötelekkel és láncokkal felszerelt fal. Az ágyat egy mályva színű selyemtakaró fedte, alatta hófehér ágynemű simult, a keret pedig kicsit feljebb futva tetőt képzett a bútor felé, ezt pedig magába burkolta a fehér, áttetsző anyag, ami fentről lógott le az ágy mellett egészen a padlóig.