Serendipity [ SZÜNETEL ]

25. Ezt miért kellett?

MAJA: SHAWN PETER RAUL MENDES!!!

SHAWN: Igen?

MAJA: Aztarohadt! Úristen! Hihetetlen voltál!

SHAWN: Gondolod?

MAJA: TUDOM! Hallottam, láttam... Ah, eszméletlen ügyes vagy.

- Shawn! Mennünk kell! - kiáltott Andrew, ezzel ismét félbeszakítva a beszélgetésünket.

- Egy perc! - ordítottam vissza.

- Haladj! - mondta kicsit frusztráltan.

SHAWN: Hát, köszönöm. Viszont most lépnem kell. Sajnálom...

MAJA: Semmi gond, menj csak!

SHAWN: Te meg menj aludni!!

MAJA: Istenem... Oké. Jó éjszakát!

SHAWN: Neked is Maja.

Gyorsan zsebre vágtam a telefonom, és szinte rohantam az öltözőmbe átvenni a csurom vizes ruháimat.

- Mit csináltál eddig?! Már kint kellene ülnöd a nézőtéren! - lépett be a helyiségbe kissé idegesen a menedzserem.

- Jó, bocs! Igyekszem.

- Épp ideje...

- Megnyugodnál könyörgöm?! Mintha sohasem fordult volna elő veled ilyesmi. - mondtam, immáron én is ingerülten.

Erre azonban nem tudott vissza szólni. Vagy éppen nem akart. Nem tudom és akkor nem is érdekelt különösebben. Csak csendesen állt tovább mellettem, zsebre dugott kézzel és türelmesen várta, amíg elkészülök.

- Kész vagyok, mehetünk. - jelentettem ki unott hangon.

- Van valami baj?

- Az, hogy mindig félbeszakítasz minket, utána meg dühöngsz. Egyszer azért mert "Hm, megint Maja?" most meg, mert nem készültem el időben. Jelzem, hogy senkinek se tűnt fel. Mivel a kategóriákban, amikben jelöltek már lementek. Nem nyertem. Tök mindegy mikor ülök a helyemre.

- Sajnálom, okés? Nem szándékosan csinálom ezeket. Azt sem tudtam, hogy vele beszéltél. - mondta, közben pedig elállta az utam, így biztosítva, hogy tényleg figyelek rá.

- Elhiszem, csak hagyjuk ezt most. Nincs kedvem erről báj csevegni. - azzal elindultunk kifelé az hatalmas színpad elé, a még hatalmasabb nézőtérre.

[...]

- Skacok, erre! Ott az a pultos csaj - mutatott egy csinos, a húszas évei második felében járható, egészen elbűvölő nőre Mike - iszonyat erős piákat tud ám keverni. - mondta izgatottan, s a csapatom majdhogynem egésze megindult az előbb említett hölgy felé.

- Jó estét uraim, mivel szolgálhatok? - kérdezte a lehető legilledelmesebb módon.

- Nekem egy tequila lesz.

- Egy vodka-szódát szeretnék.

- Uh, én egy pohár gin tonicot kérnek.

- Én maradok a szokásos Jack Daniels whiskeynél. - jelentette ki egy kis mosollyal Dave.

- Rendben. Szóval, először egy tequila. Hozzá egy kis só, meg egy szelet citrom. Neked egy vodka-szóda, és ide meg egy gin tonic. A tied pedig a jó öreg J.D. whiskey. Egészségetekre fiúk! - mondta a fiatal nő majd eléjük tolta az italos poharakat. Ide-oda kapkodtam a fejem miközben készítette őket. Egyik pohár elő, bele az alkohol, majd jött a másik, harmadik. Lenyűgöző.