Serendipity [ SZÜNETEL ]

16. Az út

-Shawn szemszöge-

Amint Maja kilépett a hotelből, azonnal felrohantam a lakosztályba, hogy végre kinyithassam azt a borítékot, amit a lány táskája mellett találtam.
Egy egyszerű, fehér irattartó volt, a közepén egy nagy "Shawnnak..." felirattal. Óvatosan bontottam fel, nem akartam, hogy nagyon megsérüljön.

"Shawnnak.

Csak egy átlagos 16 éves lány vagyok Magyarországról, aki köszönetet szeretne mondani neked..."

Így kezdődött a levél.

"Az én történetem…
Először is, biztos vagyok benne, hogy milliónyi ilyen üzenetet kapsz, de nem érdekel, mert én is el szeretném mondani, hogy mennyire hálás vagyok…"

Olvastam tovább és ahogy az üzenet végére értem, rájöttem, hogy ezt biza én már tudom. Tudom, ugyanis éjjel ezt mesélte el nekem. Hogy, hogyan lett belőle rajongó. Rettentően örülök amiért így alakult az élete - no, persze nem annak, hogy ennyi bántódás érte, hanem hogy felfedezett - hisz így megismerhettem.
A papír alján igazán pici betűkkel, szinte alig olvashatóan kiszúrtam egy "Utóirat" feliratot.

"U.I.: Remélem hogy ez a levél eljutott hozzád nem pedig csak úgy elveszett a nagyvilágban. Nagyon szeretném tudni, hogy tényleg megkaptad-e és ha van rá bármilyen lehetőség, ha ez megengedett számodra akkor kérlek, tudasd velem. Hihetetlenül sokat jelentene!
Instagram...
E-mail...
Twitter..."

Minden egyes elérhetősége fel volt sorolva, éppen a telefonszáma és a lakcíme nem. Az eget áldottam, mert ha az nincs ott, akkor nekem nincs lehetőségem kapcsolatot teremteni vele. Így utólag visszagondolva, mekkora egy barom vagyok.
Nem kérdeztem meg semmi pontosat. Sem a teljes nevét, sem például a telefonszámát vagy épp legyünk modernek, az Instagram nevét. Egyetlen kis információt tudtam csak. Azt, hogy Majának hívják és, hogy Magyarországon él. Ekkora idiótát mint én. Lehet, hogy most azt hiszi nem is érdekel igazán? Lehet, hogy most mindent elcsesztem?

A gondolataim csak össze-vissza cikáztak a fejemben, nem tudtam mit tegyek.

- Shawn! Hozd a cuccod! Indulunk! - kiabált Andrew az ajtóból.

Pompás! Még időm se lesz tenni a dolgok érdekében.
A menedzserem hívó szavának engedelmeskedve kicipeltem a hatalmas bőröndjeimet a szobám elé, majd egy utolsó pillantást vetettem a gyönyörű lakosztályra.

Szemeimet végig vezettem azokon a helyiségeken, bútorokon, amelyekhez Majának is köze volt. Ott volt rögtön a fürdő, ahol a fárasztó napot követően egy frissítő zuhanyt vehetett, az ebédlő asztal, ahol reggeliztünk, vagy a királyi méretű francia ágy, ahol együtt aludtunk.

Soha, ebben az életben nem gondoltam, hogy egyszer ilyen fog történni. Volt már olyan rajongó, aki hihetetlenül vonzó és csábító volt, beismerem. Na, de ez a helyzet, ez teljesen más...

- Shawn, jössz már?! Tudod nagyon jól, hogy sietnünk kell, mert késésben vagyunk. És akkor a lent gyülekező imádóidról még nem is beszéltem. - szólt ismételten Andrew.

- Megyek, már, megyek. Egy perc. - mondtam, azzal becsuktam magam mögött az ajtót és elindultam a liftek irányába.

Néhány perc után leértem a hotel előterébe, ahol a csapat tagjai mind, egy-egy csomaggal maguk mellett várakoztak. Rám természetesen.

- Na, megjött a nagy nőcsábász. Milyen volt az éjszaka Shawnie? - kezdte emelgetni a szemöldökeit az egyik társam. Ha jó hangulatomban vagyok, akkor visszavágok neki valami frappánsat, de pont nem olyan állapotban kapott el.