Felkészülés

IV.

Gonoszan hagytam abba, szóval úgy döntöttem, hogy mivel már kész volt, kirakom. Jó olvasást! 😁

Gúnyos vigyor

Hinata

Olyan közel voltam hozzá, hogy ha kicsit is közelebb hajoltam volna... Az arcom felforrósodott. Klassz, köszönöm vér!
- Téged ez felizgat, igaz? - motyogta mindentudóan Kageyama. Végigsimított a karomon, majd a combomon, majd a tenyere megállapodott a derekamon. - Neked az én érintésemtől komolyan... - Ő is elpirult, valószínűleg a mondandójától. - Komolyan feláll? - Valahogy sikerült még pirosabb színt felvennie az arcomnak, amin ő csak gúnyosan vigyorgott. Elvette a kezét, ezzel együtt el is húzódott.
- Hinata, te komoly problémákkal küzdessz. Kérlek hagyj ki belőle, és inkább használd a kezed - paskolta meg a vállamat, majd elment. Dermedten bámultam utána. Cikinek számít, ha még ettől is beindultak bennem a dolgok? Az, hogy Kageyama irányított, hihetetlenül szexi volt. Mondjuk gyakorkatilag azt mondta, hogy szerinte undorító vagyok, és oldjam meg a dolgokat m... Na, szóval azzal. Majd ha fagy! Elérem, hogy megcsókolhassam! Ez járt nekem, miután ott hagyott, miután úgy felizgatott. Köcsög.

Kageyama

Sikeresen elmenekültem, mielőtt felfőtt volna a fejem, így nem árultam el magamat. Nem akartam vele kapcsolatot létesíteni, ahogy semmilyen fiúval sem... Meg lánnyal sem, de az sokkal elfogadhatóbb lett volna. Hozzáértem... Megfogam a combját, olyan közel a... Nem, ezt gondolatban sem bírom kimondani! Szóval majdnem hozzáértem ahhoz. A kezem végig bizsergett, és imádtam volna, ha átveszi az irányítást. Egy kicsit furcsa lehetett, hogy számomra az volt a normális, hogy ő irányított.
A fejem zsongott, ahogy visszasiettem a termembe, a következő órámra. Nem is tudtam egyáltalán figyelni - ami csak járulékos veszteség, amúgy se jegyeztem volna meg semmit -, és a gondolataim nagyon meglepőek és egyben kellemetlenek voltak. Perverzebbnél perverzebb pillanatokon járt az agyam, milyen lenne ha... Miért volt az, hogy elképzelni eltudtam, de a szót magát kimondani - kigondolni - számomra lehetetlennek tűnt?! Szóval elképzeltem, milyen lett volna vele a szex. Szerencsére az ablak mellett ültem, így a füstölgő fejemet a hideg ablaknak döntve hűtöttem, ami valamennyire hatásos is volt. Miért gondoltam ilyen dolgokra? Mármint őszintén, mikor Hinata elkezdett máshogy, közvetlenebbül viselkedni, nehézkesen, de elfogadtam, hogy meleg vagyok. Jó, néha még mindig voltak olyan napjaim, amikor ezért utáltam magamat, de ő ezt elfeledtette velem. A szüleimmel nem volt baj, csak anya volt, ő pedig mindig is toleráns ember volt, sőt, néha rajtakaptam, hogy yaoi mangákon bőgött. Ez egy negyvenéves, jól képzett titkárnőhöz nem nagyon illett, de legalább biztosan tudhattam, hogy nem leszek kitagadva. Ami igazán számított, az a csapat volt. Rossz előérzetem volt... És amúgyis, volt egy olyan érzésem, hogyha engedtem volna Hinatának, hamar túl akart volna esni olyan dolgokon, amikre én nem álltam készen. Amilyen kicsi, annál inkább perverz.