Egy albínó élete

17. rész

Suli...Talán ma megszeretem a sulit, hogy végre vannak barátaim, de az is lehet, hogy a barátok mellet folytatódni fog a csúfolódás. Az a legrosszabb dolog, ha valakinek a halálát kívánják. Kicsit stresszesen bementem a suliba, ahol egyből össze futottam Dennisával. Észrevette, hogy izgulok ezért bátorítóan megölelt és együtt mentünk be az osztályba.
Amikor beléptem az osztályba mindneki megnézett, de páran odajöttek hozzám és mondták, hogy sajnálják ami történt velem, és sokan mondták, hogy Roxi velük is nagyoon gonosz volt. Jól esett, hogy kedveseket mondtak nekem, de basszus nem akkor kell oda menni az emberekhez amikor már meghaltak, vagy valahogy megoldották egyedül, ha nem amikor látjuk, hogy rászorul, hogy bajban van, amikor valakin látszik, hogy depressziós. És ha most meghaltam volna kihez mentek volna?
Órán Denisa kivételesen mellém ült nem Alex mellé és mondta, hogy nagy gyász volt a suliban amikor eljárt a hír rólam, és senki se úgy állt hozzá, hogy ,,halt volna meg a hülye albínó" vagy hogy ,,csak sajnáltatta magát", és mindenki ledöbbent. A tanárok, a diákok, a szülők,...mindenki. Ledöbbentek, hogy Roxi ilyen gonosz, és ledöbbentek, hogy a mi városunkban, a mi iskolánkban lehet egyáltaláan öngyilkosság. Pedig akárhol előfordulhat. Senki ne lepődjön meg a mai világban, hogy ilyen gyakori az öngyilkosság. Minden tini az interneten hall az öngyilkosságról. A begyógyszerezésről, az ér vágásról, stb. Sok tininek válnak el a szülei a mai világban. Ha valaki kivan közösítve, vagy bármi rosz történik vele egyből az öngyilkosságba folytja bánatát. Persze lehet mondani, hogy pont én mondom aki már megakarta ölni magát, de azért én évekig tűrtem a bántalmazást. Igazából konkrétan gyerek korom óta piszkáltak, de én tűrtem. Egy csomó okom volt megölni magam. Ha jól számolom 13 okom volt. Hmm...13 ok. Honnan olyan ismerős?? Jaa eszembe jutott. Van az a könyv és az a sorozat. Vagy valahonnan máshonnan is ismerős? Nem tudom, de vissza térve a témára annyit akarok mondani, hogy az öngyilkosság nem megoldás. Mindig, de tényleg mindig meg lehet óldani, csak lehet, hogy nem látod mindig, hogy van más választásod is. Akkor a legjobb, ha van akivel megbeszéld, aki szeret, aki segít rajtad. Ha azt hiszed, hogy nem szeret senki az hülyeség!! Mindig van kiút, mindig van aki szeret, sose szabad feladni. Kinek lesz jobb, ha meghalsz? Azt hiszed, hogy bárkinek jobb lesz attól az élete, ha feladod?? NEEM!! Egyáltalán nem!! És, ha rájössz, hogy depressziós vagy azt ajánlom, hogy minden képpen szólj egy felnöttnek, menj el orvoshoz, pszihológushoz. Nem szégyen. Az a cél, hogy ne halj meg. Élj. Ne hidd azt, hogy ,,Úgy is jobb lesz nélkülem mindenkinek.''. Még is kinek lesz jobb?? Senkineek!! Na jó elég az okoskodásból, inkább folytatom a napomat:
Az órákon a tanárok meglepődtek, hogy látnak engem, de nem mondtak semmit. Nagyon nem tudták kezelni a helyzetet. Én meg direkt jelentkeztem minden kérdésre, mert ugye mindent bepótoltam, és vicces volt, hogy milyen zavarba hoztam minden tanárt. Konkrétan úgy kezeltek, mint ha meghaltam volna. Elég gáz volt, hogy felnött létükre ennyire nem tudták kezelni a helyzetet. Ez van. Egyik szünetben amikor Denisa vissza ment Alexhez, ahol eddig Ricsi ült, akkor mellém ült Ricsi.
-Ülhetek ide?-kérdezte lazán.
-P-perszee...-nyögtem ki.

Izgiii. Ha várod a kövi részt vote.
Remélem tetszett a depresszióval kapcsolatos monológja Nórának, és tényleg így gondolom. Nem az öngyilkosság a megoldás.❤⭐