Egy albínó élete

13. rész

Piiip...piiip...piiip...piiip...

Próbálom kinyitni a szememet, de folyton csak ezt a csipogást hallom. Mocorgok. Hirtelen belenyilal a fájdalom a kezembe. Nem tudom hol vagyok és hogy kerültem ide.
-Doktorúr ébredezik-hallottam egy női hangot.
Doktor?? A kórházában vagyok??? Hogy kerültem ide? Ki vagyok? Rémlik valami. Pár perc múlva végre ki tudtam nyitni a szemem. Körbe néztem. Egy uncsi fehér kórház szoba volt. Mi történt velem? Ránéztem a kezemre. Le volt kötve. Hirtelen bevillant valalmi. Egy fehér csempés helye vagyok talán konyha, és írok valamit. Nem emlékszem, hogy mit, de arra pontosan emlékszem, hogy öngyilkos akrtam lenni. Ki vagyok én? Vagy inkább ne akarjam tudni olyan rosz életem volt? Hallok kintről egy férfi hangot. Nem tudom ki az. Azt mondja hisztérikusan, hogy ,,Engedjenek be! Mondanom kell neki valamit''. Vajon kit keres? Testvérét, szerelmét? Elég fiatal. Velem egykorú lehet? Vagy idősebb? S mért is gondolkozok ezen? Arra kéne rájöjjek, hogy ki vagyok, és mért tettem ezt magammal. Az ágyamhoz jön az orvos.
-Hogy érzi magát?-kérdi, és őszinte aggodalmat látok az arcán.
-Ki vagyok? Mi történt velem? Mért tettem ezt magammal?-záporoztak a kérdéseim.
-Hölgyem ön öngyilkos akart lennei, de van két seb amit úgy tűnik, hogy más okozott. Írt valami listát is. Túl sok vért vesztett, majd elájult És beütötte a fejét. Emlékszik valamire.
-Csak arra emlékszek, hogy írok valamit, majd elsötétül előttem a világ.
-Szerencsére túl élte.
-Vagy még se szerencse?-gondolkoztam az eddigi életemen.
-Valószínüleg depressziós volt, volt, vagy történt hirtelen valami. Nem tudni mikor fog emlékezni mindenre. Lehet már holnap, de évekig is tarthat akár. Felírtam önnek pár gyógyszert.
Még egy hétig itt kell maradjon.
-Emlékezni akarok-mondtam.
-Ha annyi segít albínó vagy.-mondta végre tegezve. Nem értem eddig mért nem tegezett.
Albínó? Bevillant egy csomó kép 6.-ból. Emlékszem. Ki voltam közösítve. Szinte minden este sírtam.
-Egy fiatal ember hozott be téged. Egész végig itt maradt, és jöttek még rajta kívül hárman. Nagyoon aggódnak érted, de csak egyet engedhetek be.
-Azt aki behozott-mondtam.
Az orvos csak bólintott, és kiment. Elkezdtem gondolkozni, hogy vajon ki lehet az. Nóra...igeeen! Meg van! Nóra a nevem! Lassan kezdek emlékezni. Lépteket hallok, és megjelenik egy jó képű fiú. Nagyon ismerős arc. Ki ez? Gyerünk Nóra! Gondolkozz. Hirtelen bevillant minden!!! Minden eszembe jutott, és elkezdtem kiabálni.
-Menj el!!! Tünés! Átvertetek!!
Elkezdtem visibálni, és bejött az orvos.
-Mi folyik itt?
-Minden eszembe jutott. Ricsi átvert-jutott eszembe a neve-Azt mondta, hogy még itt van három ember?-fordultam az orvoshoz.
-Igen.
-Küldje el mindegyiket. Ők mind átvertek engem. Miattuk tettem ezt magammal-mutattam a kezemre.
Az orvos nagyon megértő  volt.
-Hallotta! Menjen, ne zavarja a lányt.-szólt rá Ricsire.
-Nem, nem megyek! Amíg nem mondhatom el Nórának az igazat.
-Roxi elmondta már-mondtam flegmán.
-Roxi hazudott!!-kiabálta.

Na erre senki se számított. Ki kíváncsi a folytatásra?? Vajon tényleg hazudott Roxi, vagy ez csak egy újabb árverés??