Egy albínó élete

6. rész

Hogy hova jöttem? A fodrászhoz. Lehet, hogy ez nem nagy dolog, de arra gondoltam, hogy megszeretnék változni. Nem leszek többet az a zárkózott kiközösített lány. Elhatároztam, hogy szerzek magamnak barátokat, beiratkozok focira, amit már nagyon rég óta szerettem volna, csak annyira féltem. De nem érdekel. Ha olyan nehéz lesz a dolgom, hogy beledöglök, akkor is megcsinálom. Nem fogom ezt is feladni. És ha már változok, akkor változok egy kicsit kívülről is.
-Heló! Foglalj helyet-mondta kedvesen a fodrász lány.
-Heló, bocsi, hogy nem jelentkeztem be, de hirtelen ötlet volt, hogy ide jöjjek.
-Semmi baj. Úgy sincs ma sok vendégünk-mondta a lány széles mosollyal.
Furcsáltam, hogy ilyen kedves velem, hiszen a legtöbben csak megijednek tőlem vagy ilyesmi. És az is furcsa volt, hogy nem kérdezett semmit, hogy beteg vagyok-e, vagy a többi ilyen unalmas kérdést amit ezerszer megkérdeznek tőlem. Nagyon szimpi volt a csaj.
-És milyen hajat szeretnél?-zökkentett ki a gondolatmenetemből.
-Uhh...ez jó kérdés...-gondolkoztam el-hát...igazából fogalmam sincs-röhögtem a saját bénaságomon, de ő továbbra is kedves volt, és kérdezgetett.
-De még is. Egy kis hajlevágás a végekből? Vagy valami bulira frizura? Hajfestés? Bár a hajfestést nem ajánlom, hisz nagyon gyönyörű, és egyedi a hajad és te is.
-Sajnos túlságosan is-mondtam.
-Mi? Te miről beszélsz? Bár csak én is ilyen gyönyörű lehetnék.
Ránéztem, és egyszerűen annyira megbíztam benne. Olyasmi, mint az első szerelem. Éreztem, hogy megnyílhatok előtte. Röviden elmeséltem neki az életem. A sok csúfolást, a szüleimet, Roxit, és mindent amit Szasza mondott tegnapelőtt. Figyelmesen végig hallgatott, és úgy éreztem megbízhatok benne.
-Nem is gondoltam volna, hogy ilyen rosszak az emberek.
-Hát én se...-mondtam szomorúan.
-Na jó, de most legyünk happyk! Eldöntötted, hogy megakarsz változni, és szerintem ez egy nagyon jó indulás, hogy új hajjal kezded az életed. Említetted, hogy holnap lesz egy buli, de nem szoktál buliba járni. Hát ezt el is felejtheted! Mostantól minden buliba elmész. Segítek neked a változásban. Ma új frizurát kapsz, és ha gondolod... mondjuk átjöhetnél hozzám holnap a buli elött-ajánlotta fel borzasztóan kedvesen.
-Uuu? Komolyan?-vigyorogtam.
Félek, hogy túl naív vagyok, hiszen sose volt túl sok barátom, de ha volt is azokkal mind rosszul jártam, de ő egy kicsit más. Ő nagyon szimpi. Majd eszembe jutott valami-uhh bocsi...hogy hívnak?-kérdeztem, majd egymásra néztünk, és egyszerre tört ki belőlünk a röhögés.
-Flóra-mosolygott.
-Nóra.-mondtam az én nevem.
-Jé rímel a nevünk-röhögött, majd komolyabbra fordította a szót-Egyébként ne vedd fel az ilyeneket, hogy ronda vagy s blablabla. Tök nagy hülyeség. Esküszöm még soha sem láttam ilyen szép lányt.-mondta ezt pont ő akinek gyönyörű göndör vörös haja van, zöld szemek, telt ajkak, gyönyörű mosoly, kicsit alcsony, de csinos.
-Köszii azért, de nem kell sajnálatból ezt mondd-mondtam.
-Te most hülyéskedsz velem? Gyönyörű vagy! Kevés ember lehet ilyen szép és egyedi. Inkább legyél büszke magadra. Nem csodálom, hogy az a ribi Roxi féltékeny rád.

Majd még cseverésztünk egy kicsit, de aztán rátértünk a hajamra. Gondolkoztam bretonon, de Flóra mondta hogy semmi esetre se, és hogy ő biztos nem vágja le. Ha bretont akarok, akkor menjek más fodrászhoz. Azt mondta, hogy nem takarjatjuk el a szerinte szép arcomat, és nekem nem is állna jól, és teli lennék pattanással is. Aztán rájöttem, hogy igaza van, úgy hogy arra gondoltam, hogy váll felé levágatom a hajam, de arról is le beszélt. Majd adott egy könyvet ilyen extrább frizurákkal. Főleg lenyírt hajak voltak, majd az egyik megtetszett és megkérdeztem Flórától, hogy ahoz mit szólna, és azt mondta, hogy tök jó, és még a focizáshoz is praktikus lenne.
Melyik hajat választottam? Ezt:

Flóra megmosta a hajam, majd kisimította, mert egy kicsit hullámos a hajam, aztán levágott 3 centit a hajamból, majd elválasztotta a háromszöget, majd kezdődhetett is a lenyírás. Eléggé izgultam. Még sose vágattam le 10 cm-nél többet. De aztán hamar túllettünk rajta, és egyszerűen imádtam a végeredményt. A hajam nagyooon puha és sima volt, és amikor felemeltem ott volt a minta. Aztán hívott anyu.
-Azta! Észre vették, hogy nem vagyok otthon-mondtam, majd kinyomtam.
Amikor végeztünk a hajjammal kifizettem és megbeszéltük a holnapot, és nagyon boldogan indultam haza felé. Elállt már az eső, de a pocsoják még ott voltak, és a drága fehér cipőmmel mindegyik pocsojába beleszöktem. Nagyon boldog voltam. Nem tudjátok, legalább is remélem, hogy nem tudjátok, mert senkinek nem kívánom, hogy milyen érzés egész életedben egyedül lenni, majd egyszer csak egy barátot szerezni.

Ha tetszett vote ⭐, és írjátok meg komiba, hogy a hosszabb, vagy a rövidebb részeket szeretitek.