Az Orosz Kém {Bucky Barnes ff.}

Part 3

-Bal láb előre!- utasítottam a katonát aki eleget tett kérésemnek.
-Most bírkózni fogunk? Mert ismerek olyan fogásokat amit biztos hogy élvezne- kacsintott rám.
Válaszul bemostam neki egyet amitől elterült a földön.
-Ennyitől kidőlt? Azt hittem több szufla van magában Alezredes- néztem szórakozottam a padlón fekvő katona testét.
-Gyere- rántottam magam után Jamest.
-De én nem szeretnék menni- akadékoskodott.
-Gyere kérlek- rángattam magam után.
-Nem!
-James!
-Kérlek!
-Hova akarsz vinni?
-Hidd el jobb lesz neked ott.

Mindketten tudtuk hogy ez hazugság. Aki oroszok kezébe kerül az kínban és szenvedédben fog részt venni.

James lassan de megfogta kezem és engedte hogy veszessem.
Elvezettem a laborba ahol rögtön rácsaptak és lenyomták egy székbe.

Még utoljára láttam James ilyedt pillantását majd elhagytam a szobát.
A folyosókat James katona ordítása tette hangossá. Megállás nélkül üvöltött. Szörnyű volt hallgatni, bár sokmindent nemtudtam tenni ellene.

~1 év múlva~

-Emily kérlek feltakarítanád ezt?- kérlelt Tony.

Igen az a Tony. A milliárdos, playboy, zseni, emberbarát Tony Stark.

Lassan melléborotkáltam fekete-fehér ruhácskámba, kezembe egy partfissel és elkezdtem feltörölni azt a cukrot amit az imént kiöntött véletlenül.
Bekell vallanom utáltam ezt a munkát de a cél érdekében bármit. A közeli szervezetnél lakom, a Hydránál. Ők is katonákat képeznek de azért ők finomabban bánnak velük.

Kiöntöttem a lapátból a szemetet a kukába és kimentem a laborból.

Fekete hajam a szemembe lógott ezután a megterhelő munka után. Frufrum igazából felesleges hisz' csak a baj van vele. Lecsatoltam magamról a kötényt és kiléptem a hűvös őszi utcára.
-Várj- szólt utánnam Steve.
-Haza viszelek- mondta.
-Nem kell köszönöm- illedelmeskedtem hiszen nem tudhatta meg hogy hol "lakom".
-Ragaszkodom hozzá.- mondta és kezében a kabáttal utánnam indult.
Beültünk a kocsiba és elindultunk a főút felé. Egy piros lámpánál megálltunk, én kifelé meredtem az ablakon, Steve pedig a lámpát szugerálta.
-Minden oké?- nézett rám aggódva.
-Persze- hazudtam.

Bár engem ez sosem hat meg. Az egész életem egy hazugság. Az igazi nevem egyeltalán nem Emily. Sem Salt. Nemtudom hogy mi de azt tudtom hogy nem ez.

-Itt állj meg!- utasítottam.
-Okés- lépett a fékre.
-Köszönöm- szálltam ki és integettem az elhajtó Amerika Kapitány után.

-Nocsak Emily- üdvözölt Jack.
-Jack. Hát te sem hiányoztál- dörgöltem fivérem orra alá.
-Hogysmint?- érdeklődött a katona.
- зачем ты пришел?/Miért jöttél?- tértem a lényegre.
-Már nem láthatom bármikor az én kis hugomat?- vont szoros ölelésbe Jack.
-Jack most azonnal engedj el vagy nagyon fog fájni- mondtam a szorítástól elhaló hangon.
Jack szorítása enyhült, majd megszűnt.
-Mivan hugi? Nyomottnak tűnsz!- jelentette ki.
- джек!мне надо на работу.стой!/ Jack! Munkám van. Hagyj!- szóltam a fiú után.

➰Steve Rogers szemszöge.➰
Komolyan mondom én ezen a lányon nem igazodok ki. Sosem szertené ha hazakisérnénk vagy beszélgetnénk vele. Igazából csak úgy van és kész.
-Nah? Hogy ment?- érdeklődött Tony.
-Semmi. Semmit nem tudtam kihúzni belőle.- ültem le a kanapéra.
-Hihetetelen furcsa- fogta a fejét Thor.