Az Orosz Kém {Bucky Barnes ff.}

Part 18

Reggel szörnyű ordibálásra keltem.
Kikeltem az ágyból és kikukucskáltam az ajtón. A folyosón Tony és Thor veszekedett.
-Öljük meg!- ordibált Thor de Tonynak nem tetszett ez az ötlet.
-Jó ő még nekünk.- jelentette ki nyugodtan.
-Megsebezte a Kapitányt!- érvelt jogosan Thor.
-Ezért jó nekünk. Ügyes.- mondta majd elment.
Thor egy ideig nézte Tony hűlt helyét majd a szobám felé indult.
Ilyedten rohantam vissza az ágyhoz amilyen csendben tudtam. Betakartam magam, fejemet a párnára tettem.

Az ajtó nyitódott, csukódott.

Bejött.

Lassú léptekkel szüntette meg közte és az ágyam közötti távolságot. Mikor elég közel ért az ágyamhoz motyogni kezdett.
-Még hogy értékes. Ez egy szajha- mondta és felemelte pörölyét.
Ebben a pillanatban esett le hogy mit akar csinálni.

Egy hátrabukfenccel menekültem meg az isteni csapás elöl majd rohamni kezdtem.
-Héj! Gyere vissza!- futott utánnam a szőke.
Figyelembe véve a testi méreteket nem sok esélyem volt.
Egyetlen egy választásom volt. Ha itt most megküzdök vele.

Gyorsan behúztam a kéziféket mire Thor is megállt tőlem pár méterre.
Pár percig néztük egymást majd az isten a pörölyét forgatva közeledett felém.
Én is elkezdtem közeledni felé, mikor ütött én elhajoltam. Sokszor eljátszottuk még ezt.

A pöröly lendül én pedig elhajolok.

Azonban Thro az egyik pillantban elkapott és lenyomott a földre. Onann felkapott kezeit torkomra kulcsolta és a falhoz nyomott. Ilyedten kapkodtam levegő után, mindhiába.
Arra emlékszem még hogy Thor meglendítette a pörölyét majd egy éles fájdalom a halántékomon.
Majd minden sötétségbe borult.

Bucky Barnes szemszöge

A folyosón sétáltam amikor megláttam Emilyt halálra verve. A saját vérétől ruhája vörös színben ázott. Arca ugyanolyan fehér volt mint mindig. Fekete haja kócosan omlott vállára. Arcán néhol hegek, sebek voltak.

Gyorsan letérdeltem a test mellé és karomba zártam. Felemeltem a nyönge testet majd gyorsan a nappali felé vettem az irányt.
Miközben a lépcsőn rohantam le, Emilyvel  a kezemben megszólaltam.
-Gyerünk Emily ne add fel!- biztattam a lányt vagy inkább magamat.

Befordultam a sarkon és megpillantottam Tonyt.
-Mi történt?- sietett mellém Tony.
-Él?- kérdeztem nem reagálva előbbi kérdésêre.

Tony a lány nyakához nyúlt majd regedt hangon megszólalt:

-Halott.