Part 11

2.3K 145 4
                                    

-Emily? Itt vagy? - hallottam Jack aggódó hangját.
-Itt vagyok- nyögtem ki nagy nehezen.

Jack odasietett hozzám és felsegített.

-Minden rendben?- nézett rám.
-Jack. Csak nézz rám- mutattam végig magamon majd köhögtem egyet.
-Elviszelek. Okés?- érintette meg óvatosan derekamat.
-Oké- suttogtam.

Jack benyitott a sötét szobába. Halk szuszogásokat hallottam.

Lerakott az ágyamra és elővett egy vizes törölközőt.
-Lehet hogy egy kicsit fájni fog- figyelmeztetett és a véres arcrészeket kezdte letörölni vele.

Néha felszisszentem de tűrhető volt.

Mikor végzett, Jack befektetett az ágyba és betekart.
-Jóéjt-  nézett rám.
Válaszolni már nem volt erőm ezért csak biccentettem egyet.

-Keljetek! Gyerünk! - rontott be egy fegyveres őr.

Szemeim kipattantak, egyből megpillantottam az elöttem álló katonát.
-Gyerünk Salt!- bökött meg.

Kikeltem az ágyból. Velem szembe James táplászkodott fel, melettem pedig Jack üldögélt.

-Mindenki menjen ki miután felöltözött!- uatsított Josh, az őr.

Ő volt az a katona aki nem vert agyon azért mert lány vagyok. Ő volt az aki -nem azt mondom hogy kedves - de barátságosabban bánt velem. Ő volt az aki nem nézett le azért mert lány vagyok.

Felkaptam ruhámat beleértbe fekete kabátomat.
Mikor kiértünk eligazítottak minket.
A mai nap edzéssel fog telni. Sokszor szoktunk edzeni, ami abból áll hogy egy késsel vagy fegyverrel vagy akár fegyvertelenül ki kell ütnünk a másikat.
Nem megölni csak kiütni.
Volt már rá példa hogy valaki megölte a "társát". De nem ez a cél.

Felálltam a szőnyegre és vártam hogy a mai ellenfelem a pályára lépjen.

Pár percig még várakoztatott de utánna megláthattam edzőtársam.

Bakancsában nagy léptekkel szelte a szőnyeget egészen addig amíg velem szembe nem került.
Rám nézett bár semmi érzelmet nem láttam szemeiben.

Pedig ismerem őt.

Haja ugyanúgy állt mint a robbanás elött; kócosan, koszosan.
Odaléptem az asztalhoz ahol kések voltak elhelyezve. Felvettem a nekem tetsző kést majd visszanéztem ellenfelemre.

Acélkarjában markolászta a szúróeszközt.
A tárgy néha-néha megcsillant a felkelő nap fényében.
James mége egyszer rám nézett majd megindult felém.

Egy jól irányzott szúrással indított de kitértem előle.
Utánna megrúgott amitől a földre görnyedtem.
Felemelte fémkarját amiben a kés volt és felém hajította.
Kitértem előle. Igaz, mostmár nincs nála kés de így is sokkal erősebb nálam.
Elhajítottam mind kettő kést.

Ha már harcolunk akkor tisztességesen csináljuk.

A katona rám nézett majd megszólalt.
- это было большой ошибкой./ Ez egy nagy hiba volt- mondta oroszul és felém közeledett.

Rohanni kezdtem felé majd amikor elég közel kerültem hozzá két lába között átcsúsztam így háta mögé kerültem.
Nyakába ugrottam és fojtogatni kezdtem.
Ő derekamnál fogdosott, próbált leszedni magáról.

Sikertelenül.

Az Orosz Kém {Bucky Barnes ff.}Where stories live. Discover now