Az Orosz Kém {Bucky Barnes ff.}

Part 14

-Naa Emily- nyúzott Jack.
-Jack kérlek- tettem fel kezem.
-Csak nem hiányzik?- vonta fel egyik szemöldökét.
-Mégis ki?
-James. Csak nem hiányzik?- kúszott egy önelégült mosoly arcára.
-Ugyan. Hisz' már egy éve hogy elvitték. Ott jobb helye van- legyintettem.

Igen. Már egy éve. Azóta minden nap komoly edzésen esünk  át Jackkal. Mi lettünk a Hydra legjobb katonái.
Rettegnek tőlünk.
Jackkal jól megvagyunk. Főleg akkor ha nem megy az agyamra. Igazából csak most jöttem rá hogy mi rettentően hasonlítunk egymásra.
Neki is fekete haja van, zöld szemekkel. Bőre hófehér akárcsak nekem. Orra pisze, nem nagy.
Mindketten vékonyak vagyunk. Természetes  ő is orosz.

Igazából Jackkal mi nem tudtuk hogy tesók vagyunk. Amikor a kiképzőtáborba kerültem akkor közölték velem hogy volt egy bátyám. Elöször azt hitték higy meghalt de miután kutattam az iratok között kiderült hogy még él.  At első perctől kezdve imádtam. Őt is kidobták a szüleink.

Szüleink... Vajon most mi lehet velük? Jól vannak? Netán betegek? Netántalán halottak?
Én tiszetelm őket. Kidobtak, mint egy szemetet de mégis elöször anyám kihordott majd megszült.
Nem szeretem őket de tisztelem.

-Gyerünk Salt!- csapott az asztalra Jack.
-Igen?- néztem rá szemem sarkából.
-Valld be! Hiányzik! - villantott egy mosolyt.
-Jack.- sóhajtottam.- Engedd el. James csak a barátom volt. Ha én hiányoztam volna neki akkor keresett volna. Ha emlékezett volna rám akkor megmentett volna ebből a kócerájból.
De megtette? Nem. Nem tette meg mert nem vagyok neki fontos. Nem tette meg- hadartam egy szuszra.
-Ilyen egy kém élete. Sosem kötőthez senkihez mert előbb utóbb vagy meghal az a valaki vagy csak  sziplán elveszti- rántottam vállat.
-Ezért félek- motyogta a fiú.
Kérdően néztem rá.
-Félek, hogy elvesztelek.- nézte az elötte lévő széket.
-Hidd el nem fogsz.
-Nem tudhatod. Lehet hogy egy bevetés során meghalsz. Mit kezdek én akkor?
-Tovább éled a kis életed. Nélkülem.- avattam be a jövőjébe.

Egyszer mindenki meghal.

Éppen az étkezőben ettünk amikor Harry ült le Jack mellé.
Elkezdtek beszélgetni de én nem egészen figyeltem rájuk, hiszen teljesen máshol járt az agyam.
A következő bevetésen elmélkedtem.
Hírt kaptunk hogy a bosszúállók összefogtan csapni.
Mi ott leszünk. Én és Jack. Megbosszulom Pietro halálát.
Mi leszünk  a hívatlan vendégek.

-Haló?- lebegtette meg kezét arcom elött Harry.
-Igen?
-Mostanában nagyon sokszor csak úgy mered a semmibe.- ecsetelte Jack miközben egy jókora falatot tolt be a szájába.
-Csak nem szerelmes, Salt ügynök?- dőlt hátra elégedetten Harry.

-A szerelem gyerekeknek való- nyeltem le az utolsó falatot és otthagytam a két fiút.