Talking to the moon (JooSon/Jackheon ff.) --SZÜNETEL--

14. Fejezet

Jackson

– Szerinted melyiket vegyem fel? – tartottam a kamera elé egy sima fekete és egy szaggatott, szűk szabású nadrágot.

– A szaggatott, abban jobb a segged, jobban örülne neki – vigyorgott perverzen legjobb barátom.

– Szerencséd, hogy egy ország választ el bennünket, mert most kicsinálnálak – néztem rá szúrósan, de csak kikacagott.

– Most miért? Nem miatta akarod kicsípni magad? – Kár volt elmondanom neki, hogy mi történt múlt hétvégén, mert mostantól ezzel fogja húzni az agyam.

– Miért tenném, nem vagyok a pasija, és nem miatta megyek el a buliba se – egy egyszerű fehér pólót kaptam fel magamra, nem vittem túlzásba, néha az egyszerűbb a jobb.

– Nekem nem tudsz hazudni Jackie, igenis miatta variálsz ennyit, Kínában egyetlen buli kedvéért sem kérted ki a véleményem ruha ügyben.

– Jobban is jártam volna, ha most se tettem volna – forgattam szemem, hátat fordítva neki.

– Egyébként, miért utasítod vissza szegény gyereket? Én megpróbálnám a helyedben, nem is néz ki rosszul. Láttad a most feltöltött képét? – mutatta bele a kamerába telefonját.

– Te most komolyan nyomozol utána? Azt hittem már leszoktál az ilyesmiről – ültem le a laptopom elé, még rengeteg időm van, amíg Jooheon megérkezik.

– Most miért, jó informáltnak lenni. A legtöbb lánynál, akivel kikezdtél, ő sokkal jobban illene hozzád, én áldásom adom rátok. Tereled a témát, válaszolj őszintén. Miért kosarazod ki, ha tetszik neked?

– Mi vagy te nekem Henry, az apám? Magam se tudom, csak félek, mégis csak most először lenne komoly kapcsolatom, és persze barátom – néztem ki az ablakon zavaromban.

– Már az is jó jel, hogy nem tagadod a melegséged – gondolkodott hangosan.

– Azt már feldolgoztam, hogy a férfiak is bejönnek, vagyis eddig nem néztem úgy rájuk, csak Jooheonra – vallottam be.

– Nem értem a problémád, már rég le kellett volna teperned. A mai buli tökéletes lenne rá, vadulj egy kicsit, mutasd meg neki, milyen az a Jackson Wang, aki egy pillantással képes ágyba csalni az áldozatát.

– Te nem vagy normális, nem pont Jinyoung szülinapját teszem tönkre, ha valaki meglátna – akadtam ki.

– Aha, szóval már gondoltál rá, hogy megfektesd, most lebuktál – szólalt fel egy ismerős női hang. Szavaira fülig pirultam, nem számítottam rá, hogy ő is megjelenik a beszélgetés közepén.

– Nem igaz, kiforgatjátok a szavaim – hadakoztam, de látva a fejüket, már reménytelen a helyzetem.

– Jacks, el kell, hogy szomorítsalak, téged dugnak meg, nem fordítva – Henry elismerően nézett a lányra, igazat adva neki.

– Ne bólogass te marha, most biztattál az ellenkezőjéről, áruló vagy – duzzogtam, de tudom, hogy igazuk van. Jooheon mellett én is nehezen tudnám magam felülre képzelni.

– Bocsi, de nem akartalak elijeszteni a sráctól – vonta meg vállát.

– Nem haragszom, de inkább hanyagoljuk a témát, úgy sem fogok lépni felé. Inkább segítsetek, hogy állítsam be a hajam.

– Jól van, nem kínzunk. Mindig lefelé fésülöd, amitől kisfiússá válsz, most ide nem elég az ártatlan külső, nyald fel rendesen, rosszfiúsra – kacsintott Amber.