Sosem hagylak egyedül [JAVÍTÁS ALATT]

23.rész

Cálaszképp csak nevettem egyet.
-Mesélj magadról!-mondta
-Hát... nem vagyok túl érdekes személyiség
-De engem akkoris érdekel!-mondta olyan kisfiús kíváncsisággal
-Egy ritka betegséggel születtem. A neve XP. Ami annyit takar, hogy nem mehetek ki soha a napfányre.-mondtam unittan
-Ez borzalmas
-Annyira nem!-mondtam nevetve
-Ezt hogy érted? Mérmint életed végéig a szobádban kuksolni távol a külvilágtól. Én nem birnám ki!-mondta komolyan
-Tudod...ameddig nem kényszerül rá az ember ezt gondolja... de ám tényleg nem borzalmas annyira mint amilyennek hiszed. Úgy értem.... semmi gond azzal, hogy elvagy zárva a külvilágtól. Inkább csak azzal, hogy milyen nagy fájdalmat tud okozni az, aki miatt ott hagyod a védelmet nyújtó szobát, amit sohasem vesztesz el, egy olyas valakiért akit tudod hogy soha nem lehet, és nem is lesz a tied.-mondtam szomoruan
-Ezt most ugy mondtad, mintha átélted volna.-mondta
-Mert így is van!
-Sajnálom
-Nem kell! Ha egy picit is realista lettem volna, akkor nem lenne az űr a szívemben most!-
-Nem ugy nézel ki mint akinek most tört össze a szíve!-mondta egy halovány mosoly kíséretében
-Ezt most értsem úgy, hogy erős vagyok?-kérdeztem nevetve a sráctól
-Igen. Határozottan!-mondta immár ő is nevetve
|1 óra múlva|
Oké ez nagyon nem vall rám, de berugtam. Nagyon de nagyon.
Megszólalt Shawn egyik száma, a Lost In Japan. Egyböl Ő jutott eszembe. Mi lenne ha felhivnám?
Kicsöng a telefonja...ez már jó jel.
-Letty?
-Hellooooo-mondtam az 'o't nyomatékosítva
-Annyira örülök, ho... várj! Te ittál?
-Mégis miből gondolod?
-Mégis mennit ittál?-vont kérdőre
-IGEN!-vágtam rá mert csak az 'ittál' szót vettem figyelembe
-Hol vagy most?-kérdezte
-Nem tom' egy nightcubban asszem. És van itt egy tök cuki srác aki adja nekem a jobbál-jobb piákat!-mondtam nevetva
-Úristen
-Most mivan? Nem te mondtad még pár nappal ezelőtt, hogy igyal le magam a sárga földdig? Hát tessék most megtettem!
-Te nem vagy normális
-Épp megszólalt a Lost In Japan, és gondoltam felhívlak!
-Hol vagy most?-kérdezte egy ici picit ingerülten
-Mondom hogy bem tudooooom-mondtam az 'o'betűt megnyomva
-Az ég szerelmére!
-Most meg mi a bajod?
-Az, hogy felelőtlen vagy. Mondjárt felkel a nap és nem mehetsz onnan egészen napnyugtáig! Felfgtad ezt?
-Ahhhjjjj! Nyugi már! Nem lesz semmi baj majd csak hazatalálok
-Egy frászt! Megkereslek!
-Shawn nyugi! Azt sem tudod hol vagyok.
-Nem számít! Bemegyek az összes nightclubba a világon hogyha cserébe megtalállak és épségben tudhatlak!-mondta nagyon aranyos hangon
-Shawn...én...
-Letty nem mondj semmit! Megkereslek! Próbálj lenyugodni, oké?
-Renden-tettem amit kér. Ez a besélgetés életem élső és egyetlen szerelmével teljesen kijózanított.
-Ha most lerakom akkor megígéred, hogy leírod nekem privátban, hogy hol vagy?
-Igen...
-Rendben. Akkor.......
-Shawn!
-Igen?
-Te mióta vagy Magyarorszàgon?
-Ami azt illeti.....meg akartalak keresni. De ezt majd akkor amikor együtt leszünk. Végre.
-Akkor...küldöm a címet.
-Oké...

Így is lett. Ahogy lerakta rögtön rá 2 perccel írtam neki a címet ahol vagyok.
-Szia itt a kövi pia!-mondta Tomas, a srác akit megismertem itt a nightclubban
-Szia! Nem kérem de azért köszi! Mindjárt jön értem a barátom.-feleltem.
-Ahaaa. Értem. Akkor...én most... megyek-és ezzel a mozdulattal el is ment mellettem. Elmentem a club bejárata vagy inkább kijárata felé. Közben kaptam egy sms-t, miszerint Shawn 10 perc múlva itt lesz.

Tehát leültem a patkára, és vártam, higy az exem, vagy nem is tudom hogy kicsodám értem jöjjön.