Sosem hagylak egyedül [JAVÍTÁS ALATT]

26.rész

Úristen😍 köszönöm 334 olvasót hihetetlenek vagytok❤️❤️baromira jól esik. Nem tudom elégszer elmondani. Köszönöm szépen❤️❤️❤️

-Te meg nem bírod felfogni a kis agyaddal, hogy nekem csak te kellesz, senki más! Letty csak magadra gondolsz!-mondom élesen a lánynak
-Nem, Shawn! Én most pont rád gondolok! Azt akarom, hogy neked legyen jó! És attól, hogy én itt vagyok melletted, nem lesz jobb!-kiabálja Letty
-De! Pont hogy jobb lesz! Szerinted miért vagyok veled? Senkid nincs rajtam és apádon kívül aki feltétel nélkül szeretne- kiáltom én is, de rögtön megbántam
-Képzeld ezt én is tudom-mondja már nem kiabálva, de megcsillan a szeme a könnyektől. Pár pillanatig nem csinálunk semmit, csak nézünk egymás szemébe. Egy könny csepp... kettő könny csepp....és utána meg megszámlálhatatlan mennyiségű könny zúdul szeméből orcájára. Az engem éltető szerv mintha ketté tört volna. Édes Istenem! Nem akarom őt még egegyszer sírni látni! És most miattam sír.
-Ne! Kérlek ne sírj, baba! Annyira sajnálom amit mondtam. Csak kicsúszott és...
-Nem...nem kell megmagyaráznod. Ez az igazság. Még a ti szereteteket sem érdemlem meg. Ha meghalok...márpedig megfogok, az egyik felem azt szeretné, hogy sírjanak utánam, másik pedig azt hogy ne sírjanak, mert akkor fájdalmat okozok másoknak. Meg sem érdemlem bármajikőtök szeretetét....-mondja miközben könnyek pepik el teljesen az arcát
-Ez egyáltalán nem igaz. Megérdemled! Hidd el!-ès ahogy ezek a szavak elhagyják ajkaim, hosszas ölelésbe fogom törékeny testét- te vagy az a személy aki a legjobban megérdemli azt, hogy szeressék! Kérlek higy nekem!- suttogom a fülébe, s kirázza őt a hideg. Istenem, ez a lány megőrjít. Minden egyes mozzanata. Mèg az is, ahogy rám néz. Mindene.
-Oké...hiszek neked!
-Ennyi nekem nem elég! Mondd azt, hogy; megérdemlem, hogy szeressenek!
-De....
-Hé! Mondd azt, hogy; megérdemlem, hogy szeressenek. Kérlek!
-Megérdemlem, hogy szeressenek-mondom bàtortalanul
-Helyes! Figyelj...-kezdeném el, ha nem szakítana fèlbe
-Hé! Ne magyarázkodj! Igaz amit mondtál-próbál hitetgetni
-Dehogy igaz! Figelj, ez csak kicsúszott! Véletlen. Esküszöm neked, hogy nem direkt mondtam.
-ohhhh hát oké. Még mindig nem hiszek neked, de nem firtatom.
-Ahhj te lány, az őrületbe kergetsz!-nevetek fel
-Ebben vagyok jó!-mondja mondja mosolyogva, majd szenvedélyesen megcsókolom
-A csókolózázban is rettenetesen jó vagy, baba!-szólok hozzá kedvesen
-Ha ha ha-nevet fel. Amnyira imádoma nevetését. Rengeteg embert hallottam nevetni, de ezer ember közül is felismerném. Nem az a tipikus ló nyerítés, sem röfög, inkább az a fajta, amit egész nap hallgatnék. A nap minden órájában, percében, illettve másodpercében.-Azért te sem panaszkodhatsz-nevettovább. Választképp adtam egy puszit az ajkaira. Egy pusziból kettő lett, s abból három. Sa a negyedikre mág megadtam neki a csókot, de valami őrjítő lassússággal. Imádom húzni az agyát. Gyakorlatilag minden egyes porcikájába szerelmes vagyok. Elmondani nem tudom mennyire.