Piroska és a Farkas 2 -A boszorkány átka

Számkivetett Farkas

Kopogtattak az ajtón.

-Nyitom! -kiálltotta Piroska és már ment is ajtót nyitni.

Az ajtót kinyitva kellemes meglepetés fogadta.

-Anya, jó látni téged! -átölelte édesanyját -Hogy vagy?

-Jól, kedvesem, de ezt inkább nekem kéne kérdeznem.

Leültek az étkezőasztalhoz. Piroska süteménnyel és teával kínálta meg vendégét.

-Mi jól vagyunk -mondta, megsimítva közben pocakját. Piroska a terhessége utolsó hónapjaiban járt.

-Ezt örömmel hallom -anyja beleszürcsölt a teába -Van valami, amit el akarok mesélni.. -kezdte.

Piroska kíváncsian várta a folytatást.

-Nos, egy tucat falusi elkezdett a Farkasok ellen prédikálni. Úgy vélik, hogy a Farkasok csak az emberek bizalmába akarnak férkőzni, hogy utána...

-Nem érdekelnek az ilyen rosszindulatú emberek megnyilvánulásai -szakította félbe anyját Piroska. A lány hangulata teljesen elkomorult.

Édesanyja letette csészéjét az asztalra.

-Meg lehet érteni őket...Csak a félelem beszél belőlük. Ennyi évtized után nehéz elhinni, hogy a Farkasok nem veszélyesek.

Piroska nem mondott erre semmit. Anyja így folytatta:

-És tudod én is aggódok miattad. Tudom, hogy te abban hiszel, Mephisto veszélytelen...de sohasem lehet tudni. Mi van, ha egyszer veszekedtek és véletlenül feldühíted? Akkor lehet, hogy erőszakossá válik...

-Anya! Ezt már ezerszer megbeszéltük. Mephisto soha nem tenne olyat, amivel megbántana engem vagy a gyerekünket. Sokkal jóságosabb és szelídebb mint némelyik ember! A Vadászos eset is ezt igazolja.

Piroska édesanyja már sokszor fejtette ki aggodalmait Mephistoval kapcsolatban. Elfogadta őt ugyan, mivel Piroska teljes szívből szereti, de folyton megjegyezte Piroskának, hogy szelídségében továbbra sem hisz.

A feszült hangulatot Mephisto megérkezése törte meg.

-Szia... -lépett be Mephisto, majd mikor észrevette Piroska anyját, kijavította magát -Sziasztok

-Szia! -Piroska hangulata egyből jobb lett.

-Miről beszélgettetek? -kérdezte Mephisto.

-Csak a babáról -füllentette Piroska.

Mephisto odalépett Piroskához, csókot nyomott a feje búbjára, kezét pedig Piroska pocakjára helyezte.

-Remélem, hamarosan a kezembe foghatom -duruzsolta.

-Már nem kell sokat várnunk -tette hozzá Piroska.

Piroska ezután felállt és kiment a konyhába. Közben ezt mondta Mephistonak:

-Biztosan éhes vagy már. Készítek ebédet.

-Köszönöm kicsim -szólt utána Mephisto, majd pedig leült Piroska helyére.

Mephisto már nem nyersen ette a húst. Piroska megízleltette vele a sült hús ízét, és Mephisto azóta csak azt eszi. Így nem kellett elvonulnia étkezni, hanem együtt ehetett Piroskával. Ez pedig mindig boldoggá tette.