Piroska és a Farkas 2 -A boszorkány átka

Újabb első találkozás

Szép reggelre virradt. Mephisto egy kiadósat aludt. Felébredve kinyújtóztatta elgémberedett végtagjait. Eközben viszont kellemetlen fájdalmat érzett. Minden bizonnyal a tegnapi sok mozgás miatt izomláza lett.
Mephisto számára ez teljesen új volt, Farkasként sohasem volt izomláza.

Első dolga az volt, hogy elment Piroska házához. Közeledve a házhoz már meg is pillantotta a lányt. Éppen a virágokat öntözte. Piroska külsőre ugyanolyan volt, mint ahogy azt már Mephisto megszokta, csak most nem viselte jellegzetes piros kapucnis köpenyét.

Mephisto már indult is volna Piroska felé, de hirtelen megálljt parancsolt magának.

"Mégis mit mondjak neki?" -rádöbbent arra, hogy nem tudja, hogyan is közelítsen a lány felé.

Piroska most nem emlékszik rá, számára Mephisto teljesen idegen. És a boszorkány meghagyta neki, hogy nem beszélhet a jövőről Piroskának, ezért nagyon meg kell válogatnia szavait. Nem szabad elkotyognia semmit.

Az első benyomás igen fontos, ezt jól tudta Mephisto. Emberként ez a benyomás természetesen pozitívabb lesz, de akkor sem szabad túl rámenősnek lennie.

"Ki kellene találnom valami indokot, hogy beszélgetésbe elegyedhessek vele" -Mephisto sokáig tanakodott, de nem jutott semmire. Nem akart úgy odamenni, hogy nem tudja, mit is mondjon.

Mephisto, ha magának nem is vallotta be, félt. Félt attól, hogy mi van akkor, ha Piroska most nem kedveli meg. Vissza akarta őt szerezni minden áron. A kudarc szóba sem jöhetett.

"Várjunk csak...Piroska valószínűleg nem csak a személyiségem miatt szeretett belém. Biztosan vonzónak is talált, nem igaz? A külsőm pedig nem sokat változott. Nem kéne ennyit aggódnom. Piroska biztosan újra belémszeret" -Mephisto ezzel bátorságot öntött magába.

Ekkor valaki hátulról meglökte Mephistot. Mephisto hátranézve egy kisfiút pillantott meg.

-B..Bocsánat -habogta, majd tovább futott.

A kisfiút két másik gyerek követte futva. Az egyikük elkiáltotta magát:

-Piroska!! -és hozzá hevesen integetett.

Piroska erre felfigyelt. Elmosolyodva intett vissza.

A gyerekek kinyitották a kaput, majd pedig Piroskához ugrottak. A három gyerek közül a barna copfos kislány még át is ölelte őt.

Piroska mesélt Mephistonak a gyerekekről. Elmondta, hogy nagyon szeretett rájuk vigyázni és velük játszani.

A gyerekek érkezése elbizonytalanította Mephistot. Kettesben akart lenni Piroskával.

Ekkor megpillantott a földön egy szépen hímzett kendőt. Egy név is rá volt hímezve: Emily. Az előbbi kislány ejthette el.

Mephisto felmarkolta a kendőt és elindult Piroska és a gyerekek felé.

"Ez pontosan az, amire most szükségem volt!" -rámosolygott a szerencse. Így most már könnyen beszélgetést tud kezdeményezni Piroskával.

A kapu előtt megállt és megköszörülte a torkát.

-Khm....Elnézést a zavarásért, de ezt nem valamelyikőtök ejtette el? -kérdezte, eközben próbált a legbarátságosabbnak tűnni.

-Az az enyém -mondta halkan a kislány.

Mephisto a kapu felett átnyújtotta a kendőt. A kislány óvatosan elvette.

-Emily, mit mondunk ilyenkor? -szólalt meg Piroska.

-Köszönöm... -felelte, még mindig halkan.

-Ügyes vagy -simogatta meg gyengéden a kislány fejét Piroska -Nagyon félénk -magyarázta Mephistonak.

-Nincs azzal semmi baj -Mephisto nem tudta levenni a szemét Piroskáról. Most is olyan gyönyörű volt mint mindig.

Mikor Piroska ezt észrevette, Mephisto így szólt:

-Egyébként Mephisto vagyok! Örvendek a találkozásnak... -már majdnem kimondta Piroska nevét, de az utolsó pillanatban ehelyett azt mondta -....kisasszony.

-Én is nagyon örülök, Piroska vagyok -mosolygott rá kedvesen Mephistora -Ön nem idevalósi, ha jól sejtem.

Mephistot szíven ütötte, hogy Piroska magázódott. Tényleg egyátalán nem emlékszik rá.

-Tegeződjünk -javasolta nyomban Mephisto -És igen, valóban nem idevalósi vagyok.

-Honnan jöttél? -kérdezte kíváncsiskodva Piroska.

-Háát...egy nagyon távoli faluból, nem hiszem, hogy ismernéd azt a helyet.... -Mephisto remélte, hogy Piroska megelégszik ezzel a válasszal.

-Igazad van. Nem sok helyen jártam még a falun kívül. És miért jöttél a falunkba? Átutazóban vagy?

Mephisto, ha őszintén válaszolt volna, azt mondta volna: "Érted jöttem". De egyértelműen ezt most nem mondhatta.

-Áh igen, átutazóban vagyok. De egy darabig még itt leszek.

"Nem is megyek nélküled sehová" -gondolta.

Az egyik kisfiú odalépett Piroskához és azt mondta:

-Piroska, éhes vagyok.

-Rendben, menjetek be a házba, készítek valami reggelit.

A gyerekek követték Piroska utasításait. Piroska megint Mephistohoz fordult.

-Hát akkor...örültem a találkozásnak.

-Úgyszintén.

Mephisto tekintetével végigkísérte Piroskát, amíg bement a házba.